Fuwen Wei, a Kínai Tudományos Akadémia biológusa először 2007-ben figyelt fel erre a szokatlan jelenségre. A felfedezést aztán egy több mint egy évtizedig tartó kutatási projekt követte, amelyben leginkább arra keresték a válasz, milyen gyakran fordul elő az, hogy pandák lótrágyába hemperegnek. Na, meg aztán, hogy miért teszik?
A pandát mindenki cukinak találja
A panda egy emblematikus állat, a Természetvédelmi Világalap világszerte elismert szőrös arca. „Amikor 1961-ben megalapították a WWF-et, egy, a londoni állatkertben élő óriáspanda ihlette egyszerű fekete-fehér logónkat – ez az ikon azóta a globális természetvédelem összefogó szimbólumává vált” – olvashatjuk a szervezet hivatalos honlapján.
„Az ürülék iránti vonzalom a vadon élő emlős fajoknál rendkívül ritka” – vezeti fel a jelenséget a 2020-ban megjelent, Wenliang Zhou és társai által írt tanulmány. Ezért is olyan kivételes, hogy az óriáspandák nagy műgonddal hempergőznek a lótrágyában, sőt mancsuk segítségével próbálják egész testükön eloszlatni ezt a bűzös pakolást.
A kutatók felfedezték, hogy a hempergés összefüggésbe hozható a 15 °C-nál alacsonyabb környezeti hőmérséklettel, valamint a friss lótrágyában lévő speciális vegyi anyagokkal.
Más medvefajokkal ellentétben a pandák nem alszanak téli álmot, mivel az alacsony kalóriatartalmú bambuszból álló étrendjük nem alkalmas zsírraktárak felhalmozására. A körülményekhez való alkalmazkodás kulcsfontosságú az életükben.
Mit keres a lóürülék a pandák élőhelyén?
Jogosan merül fel bennünk a kérdés, hogy a pandák élőhelyén milyen módon jelent meg a lovas közlekedés. A válasz kézenfekvő: a vizsgált régióban élő pandák az erdőket átszelő kereskedelmi útvonalak miatt már körülbelül 1000 éve ismerhetik a lovakat, így a jelenség már hosszú múltra tekinthet vissza.
Hidegérzetet csökkentő vegyi anyag
A vizsgálat egy pontján fókuszba kerültek a szeszkviterpének néven ismert vegyi anyagok, amelyek általában a növényekben találhatók, de a friss lótrágyában is jelen vannak. Első kísérletükhöz a csapat többek között szeszkviterpénekkel borított szénát kínált a pekingi állatkert pandáinak. A medvék a vegyi anyaggal átitatott szénát részesítették előnyben.
Mivel gyakorlati és jogi okokból nem tudtak pandákat bevinni a laboratóriumba, a kutatók ezután áttértek az egérkísérletekre. A csapat szeszkviterpéneket kent az egerek egyik csoportjának bundájára és mancsaira, és hidegnek tette ki őket. Ezeket az egereket nem zavarta a hideg, míg társaik reszkettek és összebújtak.
Végül a kutatók molekuláris szinten vizsgálták a lótrágya szeszkviterpénjeinek hatását. A sejteknek van egy kapcsolója, amely érzékeli, ha valami hideggel lép kölcsönhatásba. A kapcsolót a mentol, a borsmentában található hűsítő vegyi anyag aktiválja. A szeszkviterpének azonban kikapcsolhatják ezt a kapcsolót, és tompíthatják a hidegérzetet.
A szerzők tehát arra a következtetésre jutottak, hogy a pandák talán ellenállóbbnak érezték magukat a hideggel szemben, amikor ezeket a vegyi anyagokat magukra kenték, de más lehetséges magyarázat is van. Könnyen lehet, hogy a trágya klasszikus előnyét élvezték, mégpedig, hogy a saját szagukat rejtették el. A tanulmány mindenesetre egészen rendhagyó a pandák tanulmányozásában, talán Ig Nobel-díj-várományos is volt a szerzőcsapat.
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
