1862-ből valók az első feljegyzések a különlegesen káprázatos csillaghullásról, előtte ugyanis a Geminidák meteorrajának útja még nem keresztezte bolygónk keringési pályáját.
Azóta viszont minden év decemberében fényes programot kínál a 3200 Phaethon kisbolygóról érkező törmelékfelhő meteorraj. Idei „csillaghullása” december 7-től már látható az éjszakai égbolton tiszta időben, de tetőzése december 14-re várható, és utána még pár napig élvezhető lesz az égi tünemény.
A mínusz 75 fok nem gond, ha rendesen fel vagy öltözve – élet a sarkvidékekenA sarkvidékeken kutatók élete izgalmas, de nem mindig könnyű: így töltenek el teljes teleket a fagy birodalmában.
Tovább olvasom
Éves csillaghullások
Bár a köztudatban leginkább a nyári csillaghullás él leginkább, valójában az év során több meteorraj átvonulásával is számolhatunk, melyek a Földről nézve különleges élményt nyújthatnak. A Lyridák meteorraja április közepétől a végéig észlelhető, az Eta Aquarida „átvonulása” úgyszintén április második felétől egészen május végéig tart, a Perseidáké július közepétől augusztus végéig csodálható meg, míg a Draconidákban csak néhány napig gyönyörködhetünk október elején. Az Orionidák október elejétől november elejéig látszanak bolygónkról, a Leonidák pedig november elejétől a végéig. Az éves meteorrajok sorát a Geminidák zárják, melynek maximuma hagyományosan december közepére tehető.
Geminidák
A meteorraj törmelékei fizikailag a korábban már említett, 3200 Phaethon kisbolygóról származnak, de tőlünk úgy tűnik, mintha az Ikrek csillagkép felől indulnának útjukra, ez pedig latinul úgy hangzik: Gemini. Ez az elnevezési metódus, azazhogy a kiindulási pontnak tűnő csillagképről kapja a nevét, megszokott a meteorrajok esetében.
Érdemei
Ami viszont már kevésbé megszokott ezen meteorraj esetében, az az, hogy a szokásosnál nagyobb fényjelenséggel kápráztatja el csodálóit, vagyis a meteorok a szokásosnál fényesebbnek tetszenek, a törmelékek fénye néha a Vénusz ragyogásával vetekszik.
Szintén eltér a többi rajtól sebességében. Ha eláruljuk, hogy bolygónk légkörének felső rétegéhez érve a Geminidák meteorrajának sebessége mintegy 126 000 km/óra, előfordulhat, hogy azt hinnénk, gyorsaságával tűnik ki a többi meteorraj közül, pedig az igazság ennek éppen az ellenkezője. Ez a felfoghatatlanul nagy sebesség valójában lassabb törmelékzáporról árulkodik, mint többségük.
Cserébe viszont számuk sem mindennapi, ideális megfigyelési körülmények között óránként akár 120 meteort is lencse- vagy retinavégre kaphat a lelkes hobbicsillagász vagy a hivatásos asztrológus. A NASA adatai szerint ezzel ezüstérmes a meteorrajok között a Perseidák után.
Így nézd
A Geminidák észleléséhez és látványuk élvezetéhez nincs szükség speciális távcsőre, messzelátóra vagy csillagászati eszközre, elég csak feltekinteni az égboltra, és ha az mentes a felhőktől és a nagyvárosi fények tompító hatásától, akkor az év leghatalmasabb csillagzuhanyának lehetünk szemtanúi.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
