Az 1870-ben Cegléden született Kérszigeti Dékány Mihály gyerekkorától tudta, hogy cukrászattal szeretne foglalkozni, édesanyja halála után, 12 évesen beállt inasnak Müller Antal cégéhez (a mai Ruszwurm cukrászda elődjéhez), majd a legendás tortakészítő mester, Gerbeaud Emil manufaktúrájához került, ahol alaposan kitanulta a szakma csínját-bínját. Cukrászoklevele átvétele után gondolt egy nagyot, és külföldön próbált szerencsét, Frankfurtba, Lyonba, Zürichbe, Monte-Carlóba, végül az orosz birodalomba, Kijevbe és Moszkvába vitte az útja.
A cári udvarból szibériai munkatáborba került
Az (ekkor még második számú) orosz fővárosban a kor leghíresebb édességgyárában, a német Theodor von Einem üzemében dolgozott részlegvezetőként, a legenda szerint itt kóstolta meg a bonbonját a gyárba látogató II. Miklós cár, akinek annyira ízlett a különleges édesség, hogy Szentpétervárra, saját udvarába hívta a magyar cukrászmestert. A Romanov-család hivatalos cukrászaként Dékánynak néhány különleges szempontra is oda kellett figyelnie: az anarchisták folyamatos szervezkedése miatt csak úgy készíthette a bonbonokat, ha közben egy magas rangú cári tiszt figyelte, semmi oda nem illőt nem tesz a golyócskákba.
A politikai intrika mégis keresztbe tett a cukrászmester karrierjének: az első világháború idején, egyesek szerint ellenséges, vagyis magyar származása miatt, mások szerint azért, mert a cár egy alkalommal túlságosan „bolsevikízűnek” találta a bonbont, letartóztatták, és szibériai munkatáborba deportálták. Éveken át sínylődött borzalmas körülmények között, csak az oroszok háborús kiugrását követően, 1918-ban szabadult; ekkorra megbízóit, a cári családot kivégezték, az Einem céget pedig államosították, belőle lett később a híres (és máig ezen a néven futó) Vörös Október édességgyár.
Háromszor is bonbonkirály lett Amerikában
Dékánynak így nem sok maradása volt (Szovjet-)Oroszországban, hamarosan visszatért Magyarországra, de itthon sem tartózkodott sokáig: a kalandvágy ismét külhonba hajtotta, ezúttal viszont meg sem állt az Atlanti-óceán túlpartjáig. Kivándorolt New Yorkba, ahol a következő években szorgosan építette a hírnevét és az egzisztenciáját: 1923-ban egy rangos cukrászversenyen elnyerte az Amerika bonbonkirálya címet, melyet azután kétszer is megvédett, létrehozta saját édességgyárát és jelentős vagyonra tett szert.
A kalandvágyó bonbonkirály mégsem fürdött sosem a gazdagságban, ugyanis legendásan nem tudott a pénzzel bánni: szinte minden pénzét elszórta vagy rossz üzletekbe fektette, gyakran a cukrászkollégáktól kért kölcsönökből élt, amiket szinte sohasem fizetett vissza, másik bevételi forrásként festőknek és szobrászoknak állt modellt. 1931-ben az akkor már több mint tíz éve az Újvilágban élő Dékány hazalátogatott Budapestre, méghozzá különleges céllal: Küry Klára operettprimadonna kezét szerette volna megkérni.
Egy operett-énekesnő szívét szerette volna meghódítani
A bohókás cukrászmester és a színésznő-énekesnő még 1922-ben találkoztak egy New York-i fogadáson, ahol kölcsönös szimpátia alakult ki kettejük között, a dolognak mégsem lett folytatása. Mindenki meglepetésére nyolc évvel később Dékány egy óriási virágcsokor és néhány bonbont rejtő dobozocska társaságában beállított Küry Mester utcai lakásába, és nekiszegezte a nagy kérdést: lenne a felesége? Az ekkor már visszavonult, hatvanas éveiben járó primadonna híres volt arról, hogy sohasem házasodott meg, ezúttal mégis megfontolta az ajánlatot. A kérdésre, miből fognak megélni New Yorkban, Dékány úgy válaszolt: egy buffalói csokoládégyáros barátjával nyitnak egy közös üzemet, aztán dőlni fog a pénz.
Hamarosan azonban kiderült a turpisság, az édességgyáros Budapesten felfogadott titkára panaszt emelt a sajtóban megbízója ellen, aki egy beválthatatlan, 90 pengőről szóló váltót adott neki, miközben sokkal több pénzről állapodtak meg. Elterjedt a pletyka, miszerint Dékánynak valójában nincs is pénze, Küry elbizonytalanodott a házassági ajánlatot illetően, így végül a megszégyenült bonbonkirály csalódottan, szerelme nélkül tért vissza az Egyesült Államokba. Küry Klára 1935-ben hunyt el, amerikai–magyar hódolója egy évvel később követte őt a másvilágra. Dékány Mihály, a bonbonkirály 66 évesen, 1936-ban hunyta le örökre a szemét.
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
