Johann Sebastian Bachot méltán tartjuk a világ egyik leghíresebb zeneszerzőjének : több mint ezer alkotást tartalmazó munkássága meghatározó nemcsak a barokk egyházi zene, de a teljes zenetörténet szempontjából is. Művei zeneszerzők nemzedékeire hatottak, művészete a barokk kor zenei törekvéseinek grandiózus összefoglalása. Miközben szinte mindenki hallott már a zeneszerző alkotásai közül néhányat, családi élete sokak számára szinte teljesen ismeretlen.
Kevesen tudják például, hogy Bach kiterjedt családból származott – erről a saját maga által, 50 éves korában készített családfa is tanúskodik, amelyet halála után egyik fia, Carl Philipp Emanuel folytatott. A közép-németországi famíliának, amelynek tagjai a 16. század második felétől egészen a 18. század végéig éltek, két ága volt: az erfurti és az arnstadti vonal.
Gyerekkora óta ismerte első feleségét
A zeneszerző az erfurti ágból származott, ahogyan első felesége, Maria Barbara Bach is, akivel minden valószínűség szerint már gyerekkoruk óta ismerték egymást valamennyire. Hogy mennyire volt szoros ez az ismeretség, arról nem maradtak fönn feljegyzések, ám a leendő feleség nővére, Friedelena Margaretha Bach tanúskodott a zeneszerző mellett a híres Geyersbach-incidenst követő tárgyaláson. (Bachot egy elégedetlen hallgatója megütötte, a komponista pedig válaszul kardot vagy tőrt rántott – vér nem folyt, mégis bírósági ügy lett a dologból.)
A botrányos összetűzés után két évvel, 1707-ben a zeneszerző és Maria Barbara Bach összeházasodtak – Dornheimben tartották az esküvőt, amelyet csak azért engedhettek meg maguknak, mert Bach nem sokkal korábban anyai nagybátyjától 50 guldent örökölt.
Ez akkoriban komoly összegnek számított, a mühlhauseni templom orgonistájaként dolgozó zeneszerző éves keresetének majdnem felét tette ki.
Csak egy fia nem lett zenész
Bach és első felesége életéről nem sok információ maradt fenn. Annyi bizonyos, hogy házasságkötésük után bő egy évvel, nem sokkal azután, hogy júliusban Weimarba költöztek, megszületett első gyermekük, Catharina Dorothea. Valamikor ekkoriban költözött hozzájuk Maria Barbara Bach hajadon nővére, Friedelena Margaretha, aki velük is maradt mint házvezetőnő.
Ebből a frigyből a későbbiekben még hat további gyermekük született, ám csak három élte meg a felnőttkort: Johann Christoph és Maria Sophia ikertestvérek voltak, ám egyikük sem élt pár napnál tovább, Leopold Augustus, a pár utolsó gyermeke pedig tíz hónapos korában hunyt el.
A Leopold nevet Bach kedves barátja és munkaadója, Lipót anhalt-kötheni herceg tiszteletére választotta, aki a gyerek keresztapja is volt.
Wilhelm Friedemann és Carl Philipp Emanuel mindketten zeneszerzők lettek: előbbi sokáig orgonistaként dolgozott a drezdai templomban, később pedig egy híresen nehéz darabja szinte legendás hírnévre tett szert. Élete utolsó két évtizedében szabadúszó lett, ám olyan nehéz anyagi körülmények közé került, hogy többet is el kellett adnia az apjától rámaradt kottákból.
Carl Philipp Emanuel Bach hosszú és a zenetörténet szempontjából fontos életművet hagyott maga után: őt tartják a zenei klasszicista stílus megalkotójának, életműve fontos kapocs Bach és Haydn zenéje között.
Johann Gottfried Bernhard is zenészként kezdte karrierjét, ám miután két templomban is dolgozott orgonistaként, úgy döntött, hogy inkább ügyvédnek áll – valószínűleg ezzel érdemelte ki, hogy
Bach „engedetlen fiúnak” nevezte.
Tragikusan fiatalon, 24 éves korában hunyt el, mielőtt még befejezhette volna a Jénai Egyetemen tanulmányait.
Hazaérve tudta meg Bach, hogy megözvegyült
Egy évvel legidősebb fiuk, Leopold Augustus halála után, 1720-ban Bach éppen munkaadójával, Lipót herceggel Karlovy Varyban járt, amikor felesége váratlanul elhunyt. Mikor a zeneszerző útra kelt, Maria Barbara Bach látszólag tökéletes egészségnek örvendett – amikor két hónappal később hazaért, az a hír fogadta a komponistát, hogy megözvegyült.
Egyes szakértők szerint ez a tragédia ihlethette a d-moll hegedűpartitát.
Abban az időben természetes, sőt elvárt dolognak számított, hogy egy megözvegyült férj rövid időn belül újra megházasodjon. Így tett Bach is: 17 hónappal Maria Barbara Bach halála után elvette az elismert énekesnőt, Anna Magdalena Wilckét. Bach második házasságából 13 gyermek született, ám 7 közülük nem érte meg a felnőttkort.
Jellemző a korra, hogy – ahogy az első házasság esetében is történt – a leánygyermekek életéről szinte semmilyen információ nem maradt fönn.
Bückeburgi, Londoni, Milánói Bach
Bach második házasságából született mindkét egészséges fia zeneszerző lett. (Gottfried Heinrich értelmi fogyatékos volt, ám remekül zongorázott – apja halála után egyik sógoránál lakott Naumburgban élete végéig.) Johann Christoph Friedrichet, aki ugyanabban az évben, 1732-ben született, mint Joseph Haydn, gyakran emlegetik Bückeburgi Bachként is. Noha ő is zseniális zeneszerző volt, az utókor hajlamos megfeledkezni róla, mert meglehetősen eseménytelen életet élt. Johann Christian Bach, az utolsó, felnőttkort megért gyerek apja halála után örökségéből hosszan tartózkodott Olaszországban, ahol egy darabig orgonista volt, majd számos operát komponált, ám igazán híressé Londonban vált: ezért is szokták Londoni vagy Milánói Bachnak is hívni.
Johann Sebastian Bach 1750-ben bekövetkező halálakor gyermekei közül egyedül Johann Christian volt fiatalkorú – ám nemsokára ő is testvéréhez, Carl Philipp Emanuel Bachhoz utazott Berlinbe, hogy a német városban tanuljon. A zeneszerző vagyonának megfelelő elosztásáról az örökösök között a lipcsei egyetemen felállított bizottság gondoskodott, ennek adminisztrálásában Anna Magdalena Bach is részt vállalt. Az egyedül maradt özvegyasszony korábbi életszínvonalát nem tudta fönntartani, és sokszor jótékonysági adományokon tengődött. Mostohafiával, Carl Philipp Emanuellel élete végéig szoros kapcsolatban maradt, aki gyakran anyagilag is segítette, ám hogy pontosan hogyan teltek Anna Magdalena Bach utolsó évei, arról nem sokat tudunk.
Johann Sebastian Bach szerelmi élete kiegyensúlyozott volt, ám ez nem mondható el egy másik híres zeneszerzőről, akiről ebben a cikkünkben olvashatsz.
