apáca él

A váci főtéren található Fehérek temploma évszázadokig rejtegette titkát: több száz, a barokk idején eltemetett egyházi alkalmazott és polgár teste mumifikálódott az épület és a klíma sajátosságainak következtében a föld alatt. Bár a városban legendaként élt a templom titka, csupán harminc évvel ezelőtt fedezték fel a magyar múmiákat. Az itt eltemetett egyik apáca kiemelt helyet kapott a későbbi vizsgálatok során is, nem véletlenül.

1994-ben meghatározó telefonhívást kaptak a váci Tregor Ignác Múzeum dolgozói, feltártak egy kriptát a múzeummal szemben lévő, felújítás alatt álló templom mélyén, és több száz mumifikálódott holttestre bukkantak. Az ott eltemetettek között akadtak gyermekek, felnőttek, világi személyek, szerzetesek, papok és apácák egyaránt. Egy korábbi videónkban megnézheted, miként élték meg a muzeológusok a különleges felfedezést, és mit rejt a titokzatos temető:

A mumifikálódott apáca élete és halála is rejtélyes

A váci múzeum kiállításán számos, díszes koporsó mellett három múmia kapott kiemelt figyelmet, az említett apáca azonban nincs köztük, ugyanakkor őt az elmúlt időszakban több vizsgálatnak is alávetették. Múmiáját az egyik legkülönlegesebbnek tartják. Bár apáca volt - három női szerzetest rejtett a kripta -, a polgárok között temették el. Ruhája alapján apáca lehetett, de azt nem tudni, mely rend tagjaként öltözött be egykor. 

A Tridentina Róza Ciánia néven említett asszony születési neve ismeretlen, a város anyakönyvében nem szerepel újszülöttként, így valószínűleg nem helyi lakos volt. Különlegessége azonban nem pusztán a fentiekben rejlik,

ő az ujj nélküli apáca.

A szerzetes nővér valamilyen módon eltávolított ujjait bal lábához téve, egy apró csomagban találták meg, egy levél mellett. Amint az a Múlt-kor által közölt vizsgálati eredményekből kiderült, ezt a levelet is többféle vizsgálatnak vetették alá, nem csak a nővér maradványait.

A levélben rejlik az apáca titka?

Korából fakadóan a levél olvashatatlanná vált, hiszen több száz évet töltött eltemetve. A nyelvészeti vizsgálatok során kiderült, hogy a levágott ujjakat rejtő papírtekercsen szereplő szövegtöredék elszlovákosodott cseh nyelven íródott, mely középszlovák szavakat is tartalmazott. A szöveg rekonstruált részében olvasható, hogy valaki az összegyűjtött pénzével együtt van eltemetve, azonban sem a szó végi ragok, sem a névmások nem olvashatóak benne. Az írója a nyelvezet alapján meglehetősen műveletlen lehetett. 

"Nem ismerjük a levélíró személyét; nem tudjuk, hogy ő maga volt-e, aki így hagyott üzenetet az utókornak, vagy valaki más írta a szöveget. Az is lehetséges, hogy a papírmaradvány nem áll közvetlen összefüggésben a benne talált végtagmaradvánnyal (talán egyszerűen csak ez akadt a keze ügyébe annak, aki becsomagolta, majd a holttest lábához helyezte a két ujjat)."

- összegzi a lap a vizsgálatok nyomán. 

A szakértők között sincs egyetértés az apáca életének végén történtekről

A Tridentina Róza Ciána körüli talányokat az is fokozta, hogy nem lehetett tudni, vajon még életében, vagy halálát követően veszítette el ujjait. Talán egy balesetben vagy betegség miatt roncsolódott a keze? Szándékos csonkolás, netán rablás vagy a holttest kifosztása miatt távolították el bal kezének két ujját, és jobb kezének ujjpercét.

Díszítetlen koporsója a feltárás során a 12. számot kapta, latin felirata szerint végső nyughelyül szolgált egy apácának:

Az egykori apácát, annak ellenére, hogy festetlen koporsóban feküdt, meglehetősen díszes körülmények között, virágkoszorúval a fején, virággal karjaiban, szalagokkal díszítve temették el. A lábánál elhelyezett papírtekercsen egy szentolvasót is elhelyeztek. Ebben találták meg a bal kezéről hiányzó ujjmaradványokat. 

A kutatók több hipotézist is felállítottak azzal kapcsolatban, vajon miként veszíthette el ujjait a szép kort megért nő. Felmerült, hogy véletlenül vágta le saját ujjait, és emiatt vérmérgezést kapott, és az is, hogy egy fertőzés miatt kellett amputálni azokat. Végül a bal kézről és a két ujjmaradványról készült röntgenfelvételek eredményei alapján azt kizárták, hogy baleset történt vele, ugyanis a vágás helyén nem volt traumás sérülés, ahogy fertőzést sem igazoltak rajta. A digitális felvételeken azonban szabad szemmel nem látható, apró, éles metszési nyomokat fedeztek fel.

Két patológust és antropológust is felkértek a képek és a végtag elemzésére, szakvéleményeik azonban nem zárták le teljes egészében az apáca ujjvesztésének feltételezett történetét, némileg ugyanis ellentmondóak. Abban azonban a vizsgálatok egyetértenek, hogy a halál beálltát követően valamennyi idő eltelhetett az amputációig, amit ráadásul nem is szakember végzett. Hogy mégis mi volt az oka az amputációnak, további vizsgálatokra vár. 

Ha érdekel, miért temettek egyes múmiák mellé ehető szentképeket, ezt a cikkünket ajánljuk neked.