Az infrakamerákról a legtöbben mindössze annyit tudunk, hogy a hagyományos kamerák fejlettebb, okosabb változatai, és esetleg azt, hogy mostanra a kamerák nagy többsége rendelkezik az éjjel látáshoz szükséges inframegvilágítással, így gyenge fény mellett is értékelhető képet nyújtanak. Az infrasugárzásról annyit már olvastunk, hogy a testek hőmérsékletéből fakadó sugárzás, amit minden, az abszolút nulla foktól különböző hőmérsékletű test kibocsát magából. De vajon a jegesmedvék miért nem?
Akkor mi is a helyzet a jegesmedvékkel?
Valóban nem láthatók az infrakamerákon. A jegesmedvék bundája az evolúció során úgy alakult ki, hogy tökéletesen megakadályozza a hideg és nedves körülmények közötti hővesztést. Azért marad láthatatlan az infrakamera számára, mert a bundája, illetve a fekete színű bőr alatt húzódó 10-12 centiméteres zsírréteg együttesen tökéletes hőszigetelő réteget alkot, és úgynevezett szürke testként működik, ami részben szétszórja, részben pedig elnyeli a sugárzó hőt.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
A harvard.edu azt írja, hogy a jegesmedve szőre üreges, és az egyes szálak olyanok, mint egy-egy hosszú, hengeres mag, amely középen ki van fúrva. Ez a rendszer felelős a jegesmedvék jellegzetes színéért, és emellett a víz- és hőszigetelésben is jelentős szerepet játszik: segít a medvét melegen tartani, és mivel gyakorlatilag nem bocsát ki hőt, ugyanazt a hőmérsékletet tartja fenn, mint a körülötte lévő levegő, így láthatatlanná válik az infravörös kamera számára.
A Zhejiang Egyetem kutatói a jegesmedve szőrétől megihletve biomimetikus szálat állítottak elő, ami ugyanolyan kiváló hőtulajdonságokkal rendelkezik, mint természetes rokona. A kutatók ezeket a szálakat úgy tesztelték, hogy nyulakat egy ilyen szálakból készült takaróval borítottak be, és láss csodát: infravörös kamerával történő képalkotáskor a nyúlnak csak a kilógó részei voltak láthatók. Noha ez nem igazi láthatatlanná tevő köpeny, az „infravörösálló szőrme” előállítása lehetőséget ad a rendkívüli hidegben viselt téli felszerelések megtervezéséhez, fejlesztéséhez is.
