Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem is akkora táplálkozástani mumus a kukorica – a népi gyógyászatban alkalmazzák hólyagbántalmakra, állítólag hatásos vesekő és vesehomok ellen is, ráadásul keményítő- és fehérjetartalma is viszonylag magas. Vitamin- és ásványianyag-tartalmára sem lehet panasz: A-vitamin-tartalma jelentős, mellette béta-karotinból is bőven van benne, ahogy B1- és B2-vitaminokból is. De hogyan is készítsük el, hogy a lehető legfinomabb legyen? Már arra is megvan a válasz.
Amerika felfedezésével érkezett a tengerentúlról, ahonnan török közvetítéssel jutott el hozzánk – talán is innen is kapta a törökbúza elnevezést. Egy korábbi tesztünkből az is kiderült: konzervváltozatban nem biztos, hogy érdemes a nagy márkákat keresnünk, az egyszerűbb, kevéssé ismert változatok is lehetnek finomak.
Ám ha van egy kis időnk, érdemesebb főzni, és e mellett már a tudománynak is vannak érvei. A csemegekukorica főzése ugyanis hasznos tápanyagokat szabadít fel, amelyek jelentősen csökkenthetik a szívbetegségek és a rák előfordulásának lehetőségét – állítják a Cornell Egyetem tudósai.
„Van egy olyan elképzelés, mely szerint a feldolgozott gyümölcsök és zöldségek alacsonyabb tápértékkel bírnak, mint a friss termékek. Ez nem minden esetben állja meg a helyét, a főtt csemegekukorica például megőrzi antioxidáns hatását, annak ellenére, hogy a C-vitamin-tartalmát elveszíti.”
– mondja el a felfedezés kapcsán Rui Hai Liu, az egyetem egyik docense.
Milyen a tökéletes főtt kukorica?
A főtt és grillezett változatokban az a jó, hogy nem csak egyszerű köretként vagy nyári strandkajaként vethetők be. Van, ahol a házi kenyerekbe is kerül néhány szem, Kenyában lime-mal és csilivel tálalják, Venezuelában sajtos-sós sütemények készülnek belőle, Szomáliában kókuszos szósszal öntik le, Mexikóban többek között sajtos-csilis street foodként kínálják. Argentínában a rakott krumpli helyi változatába tesznek egy keveset, Hollandiában a burgonyasaláta fontos hozzávalója, Albániában sűrű kukoricakenyeret sütnek belőle fetával.
A TheKitchn konyhában az is kiderült, melyik módszerrel lesz igazán tökéletes a főtt (esetleg sült) kukoricánk. Nyolc népszerű receptet vettek sorra, amelyekben a mikrózástól a befóliázáson át a grillezés és a hagyományos főzés is terítékre került. A folyamatos tesztelés érdekében az összes kukoricát ugyanazon a napon készítették el, és olyan csöveket használtak, amelyek mindegyikét egy helyről vásárolták. A bíráló kritériumok két fő tényezőn alapultak: az előállítás egyszerűségén és a végeredmény ízén.
A versenyben az utolsó helyezett a mikrós verzió lett. 500 vélemény és az átlagos 5 csillagos minősítés láttán érdemesnek tűnt tesztelni, de nagy csalódás lett a vége. A kukorica kiszáradt és összezsugorodott.
Ezek után a héj nélküli grillezés következett, de ez sem vált be. A tesztelők szerint a kukorica sehogy sem volt képes ellenállni a közvetlen hőnek, így végül égett és kiszáradt csöveket tálaltak 10 perc sütés után.
A magas nyomáson való főzés és végül vaj hozzáadása már egészen vállalható eredményt hozott, a tesztelők szerint nem volt éppen nagy szám a végeredmény, de legalább nem száradtak ki a csövek.
Fóliába csomagolva és grillezve már nem száradt ki, az íze azonban kissé unalmas lett. A grillezés ellenére nem volt füstös aromája, egyszerűen olyan íze volt, mint párolt kukoricának, egy kis vajjal, vagyis semmi pluszt nem adott hozzá a viszonylag körülményes módszer.
A vajas fürdőben történő főzés kissé sótlan eredményt hozott, a kemencében való sütés végeredményével viszont már elégedettek voltak a tesztelők, ám a két legjobb közé nem került be a nem mindenki számára elérhető módszer.
A legegyszerűbb módszerrel, vagyis azzal, hogy vízben puhították meg a csöveket, finom és ropogós lett a végeredmény minimális munkával, így ez került a második helyre. A legfinomabbak a saját héjukban elkészített kukoricacsövek lettek, amiknek extra füstös aromát adott a grillen velük sült héjuk. Ezzel a két módszerrel érdemes otthon is próbálkoznunk.
