Hemingway szenvedélyes harmadik házassága 6 szóban

1936-ban a harminchét éves Hemingway már megjárta az első világháború polkát, népszerű író volt, túl volt egy házasságon és éppen második feleségét fogyasztotta, amikor találkozott a huszonnyolc éves riporterrel, Martha Gellhornnal. Szenvedélyes, se veled-se nélküled házasságukat (ami egyébként az író sok kapcsolatára igaz) 6 kulcsszón keresztül mutatjuk be.

1. Spanyolország

Hemingway és Gellhorn 1936 karácsonyán találkoztak a floridai Key Westben, ahol a riporternő egy családi üdülésen vett részt. Hamar megtalálták a közös hangot. Gellhornt ekkoriban kérte fel a Collier’s Weekly, hogy tudósítson a spanyol polgárháborúról, az író pedig úgy döntött, hogy vele tart. 1937 karácsonyát már együtt ünnepelték Barcelonában. 

2. Harangok

A polgárháború megihlette Hemingwayt is. Spanyolországban szerzett élményeit az Akiért a harang szól című, 1940-ben kiadott regényében kamatoztatta. A könyvet Martha Gellhornnak ajánlotta, Hemingwaytől viszont ez nem számított különleges gesztusnak: műveit rendre aktuális feleségének dedikálta. 

3. Öt

Az író még második feleségével, Pauline Pfeifferrel volt házas, amikor viszonyt kezdett Gellhornnal. Négy évig éltek együtt, mire az író elvált, és 1940 decemberében feleségül vette a riportert. 

Hemingway 1939-től Kubában bérelt házat, a Finca Vigíát, amelyet az esküvő után megvásárolt. A villára Martha talált rá, miután megunta, hogy idejét a Hotel Ambos Mundos szűk szállodai szobájában töltse. Jövendőbelije 12 500 dollárt fizetett a 15 hektáros (vagyis körülbelül 61 000 négyzetméteres) birtokért. 

A Finca Vígiát Hemingway hamar a saját ízlésére formálta, a falakat vadászatai során zsákmányolt trófeáival borította, de lassan kiderült, hogy felesége is csak egy közülük. Szenvedélyes, viszályokkal teli házasságuk öt év után ért véget. 

4. Háború

Hemingway és Gellhorn konfliktusainak forrása általában Martha munkája volt. A második világháborúban folytatta haditudósítói munkáját. Írt Németországból Adolf Hitler törekvéseiről, 1938-ban, hónapokkal a müncheni egyezmény aláírása előtt Csehszlovákiába utazott, és folyamatosan tudósított a második világháború eseményeiről. Később megfordult Finnországban, Hongkongban, Burmában, Szingapúrban és Angliában is. 

Ott volt a normandiai partraszállásnál is: egy kórházhajó mosdójában rejtőzött el, és hordágyat cipelve olvadt be. „Bárhová követtem a háborút, ahol utol tudtam érni” – mondta később. Ő az egyetlen nő, aki 1944. június 6-án jelen volt Normandia partjainál. 

5. Válás

Hemingway neheztelt feleségére, amiért oly sok időt töltött tőle távol, a csatamezőket járva. Amikor Gellhorn 1943-ban maga mögött hagyta a Finca Vigíát, és az olasz frontra indult, férje választás elé állította: „Haditudósító vagy vagy a feleségem és ágyasom?” Felesége éppúgy nem tudott élni az írás nélkül, ahogyan ő. Nem maradhatott. 

„Szeretnék fiatalon és szegényként veled lenni Milánóban, de nem a feleségedként – írta Martha 1943-ban Hemingwaynek. – Azt hiszem, mindig is szerettem volna magam nőnek érezni, és ha valaha is megtörtént, akkor azt azon télen, Madridban éreztem. Ez az érzés, amelyre mindig vágytam, valamiféle vaksággal, lelkesedéssel és meggondolatlansággal jár együtt. Gyűlölöm, hogy ennyire bölcs vagyok, ennyire óvatos, ennyire megbízható, ennyire természetellenes, ennyire képes a továbblépésre. 

Valószínűleg azért vagyok annyira boldog a háborúk közelében, mert a háború a világ legostobább dolga, mert lehetővé teszi, hogy a szereplői eldobják maguktól az élethez szükséges minden eszközüket és egyszerűen csak őrültségeket csináljanak (és persze azért is, mert mindig megúsztam egy darabban). De tényleg ezt jelenti őrültnek lenni? Azt hiszem, ez az értékrendszertől függ.”

Az író a háború alatt ismerte meg negyedik feleségét, Mary Welsht, aki szintén haditudósítóként dolgozott. Hemingway azonnal beleszeretett, és kijelentette, hogy feleségül veszi. Ekkor még a nő is házas volt, de a háború után elvált, és követte a férfit Kubába. Miután mindkettejük válási papírjai megérkeztek, összeházasodtak Havannában. 

6. Öngyilkosság

Mary Welsh a negyedik és egyben utolsó Mrs. Hemingway lett. Az író élete végéig vele maradt, igaz, hódításaival nem hagyott fel. Martha Gellhorn is újraházasodott, férjével Londonba költöztek. 

A sors iróniája, hogy Hemingway és Martha mindketten maguk vetettek véget az életüknek. Az író válásuk után tizenöt évvel, 1961-ben lelőtte magát, egykori szerelme pedig 1998-ban a rák ellen folytatott hosszú küzdelme végéhez közeledve lenyelt egy ciántablettát. 

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116 123-as vagy a 06 80 820 111-es telefonszámot! Kérjük, olvassa el ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.