Miért tesznek golyót a sörbe?

A sör nemcsak a nyári, kánikulai strandolások megmentője, de rengeteg témát is ad, ha az ember nem rest utánajárni a vele kapcsolatos érdekességeknek. Recés az üvegek alja, hogy azok a gyártósoron és tulajdonképpen bárhol stabilabban álljanak, és állítólag már a piramisok építőit is ezzel fizették ki. Azt is hallottuk már, hogy a középkorban többet ittak belőle, mint vízből, 1814-ben Londonban pedig még egy sörárvíz is kerekedett, amikor egy tartály szétrepedése miatt több mint 388 000 gallon, azaz közel másfél millió liternyi sör zúdult a városra.

Mint tudjuk, a Guinness Írországból származik, mégsem ők a legnagyobb fogyasztók. Meglepő módon Nigériában több Guinnesst fogyasztanak, mint a hazájában.

És ha már itt tartunk...

Hogyan kerülnek a kis golyók a sörbe?

Az egész arról szól, hogy mi folyamatosan jó minőségű és élvezeti értékű sört fogyasszunk. Természetesen nem kerül az összes sörbe golyó, leginkább az ír Guinness és Kilkenny sörökben lehet rájuk bukkanni, de mellettük más ír, brit és akár francia sörökben is találkozhatunk velük. 

A howstuffworks.com azt írja: a dobozban lévő kis golyó neve (floating) widget, és arra jó, hogy felbontáskor szinte olyan hab kerekedjen a sör tetején, mintha épp akkor csapolták volna nekünk Írország közepén. Hozzáteszik: a golyózás oka, hogy a Guinness egyszerűen kevésbé szénsavas, így jót tesz neki a tuning.

A műanyag golyón két lyuk van, a nagyobbikon keresztül a gyártás során nagy nyomással nitrogént töltenek, majd lezárva a dobozba teszik. Közvetlenül a kannák lezárása előtt egy kis mennyiségű folyékony nitrogént adnak a sörhöz, ami folyamatosan párologva nyomást hoz létre belül és kívülről a kis golyókban is. Kinyitáskor, amikor a dobozban csökken a nyomás, a golyóból néhány másodperc alatt szétáramlik a nitrogén, így végül sokkal krémesebb hab keletkezik.