Ezért kell ecet a szilvalekvárba

Olvasási idő kb. 1 perc

A jó lekvárba nem kell más, csak a gyümölcs, esetenként egy nagy adag cukor. Ha gyors dzsemet készítünk, arra ott vannak a mesterséges zselésítők, ám az viszonylag szokatlan, hogy a szilvalekvárba ecet kerüljön. Gondolják a kezdő lekvárosok.

A dolognak évszázados hagyománya van, nagyanyáink receptkönyvében ugyanis rendre szerepelt a szilvalekvár hozzávalói között egy rendes adag ecet is, amiről rendre azt ígérik, hogy nem lehet majd érezni az ízén még azoknak az órákig sütött-főzött változatoknak sem, amelyekben cukor sem túl sok van. 

De akkor miért is kell ecet a szilvalekvárba?

A szilvalekvárról köztudott, hogy készítése közben állandó keverést igényel, ám az alábbi recept hozzávalóival csak egy órán át kell keverni.

  • 7 kg szilva
  • 1 kg cukor
  • 2 dl 10 százalékos ecet

És hogy mi az összefüggés? Az ecet abban segít, hogy a szilva ne égjen le. A szilvalekvár főzésének is végtelen számú változata van, egyesek az edény falát olajjal kenik meg, ebben az esetben állítólag keverni sem szükséges. Mások alulra az ecetet, felülre a cukrot teszik, és állítólag így is megúszható a folyamatos keverés. 

A lényeg, hogy a szilva nagyon kis lángon legalább 6-7 órán át főjön, majd a fenti recept szerint még egyet nagy lángon, keverés mellett. 

A szilvalekvár egyébként sütőben is készíthető: a legegyszerűbb recept szerint kis hőfokon, egy éjszakán át kell sülnie a szilvának a tökéletes eredményhez. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Egy gyomirtó is szerepet játszhat a fiatalok körében terjedő rák kialakulásában

Az utóbbi évek egyik aggasztó tendenciája, hogy a vastag- és végbélrák már nem kizárólag az idősebb korosztály betegségeként jelenik meg. Egyre több esetet diagnosztizálnak 50 év alatti felnőtteknél, miközben a jelenség pontos okai továbbra sem teljesen tisztázottak. A lehetséges magyarázatok között régóta szerepel az életmód, az étrend, az elhízás, a dohányzás, a bélflóra változása és különböző környezeti hatások.

Életem

Ebben az esetben vissza kell fizetni a nyugdíjat

Hiába érkezett meg a nyugdíj a bankszámlára, bizonyos esetekben utólag vissza kell fizetni. Ez akkor fordulhat elő, ha kiderül, hogy az érintett nem volt jogosult az ellátásra, vagy csak kisebb összeg járt volna neki.

Offline

Mi a sósav képlete? Nehéz kémiakvíz

Azt, hogy mennyire vagy otthon a kémia világában, most kvízünkkel tesztelheted. A kérdések között találsz majd alapfogalmakat, vegyjeleket, képleteket és elméleti kérdéseket is. Lássuk, eléred-e a legmagasabb pontszámot!

Világom

Két ország vitatkozott ezen a pici sziklán: felváltva tűztek zászlót a Hans-szigetre

Mindössze 130 hektár, és még kopár meg lakatlan is, mégis két ország csaknem ötven évig vitázott rajta – a Hans-szigeti konfliktus azonban nem pont úgy zajlott, ahogyan azt egy határvitáról „elvárnánk”. Noha a felek között hosszú ideig politikai kérdéssé vált az ügy, nézőpontjaikat egészen békés módon közelítették egymáshoz.

Szülőség

Újszülöttek pelenka nélkül: nem ősanyaság, ez az EC

Az EC, azaz elimination communication – magyarul Természetes Csecsemőhigiénia – a baba jelzéseire és természetes ürítési ritmusára épülő szemlélet. A lényege, hogy a pelenka rutinszerű használata helyett a szülő a megfelelő pillanatban kínál fel ürítési lehetőséget a gyereknek. Az ilyen fajta együttműködés akár már az első hónapokban elkezdődhet.

Offline

A világ első női detektíve mentette meg Lincolnt a haláltól

Amikor a huszonhárom éves, megözvegyült Kate Warne 1856-ban besétált Amerika leghíresebb nyomozóirodájába, a férfiak vélhetően csak mosolyogtak rajta, ő azonban történelmet írt. Nemcsak ő lett a világ legelső női magánnyomozója, ő mentette meg Abraham Lincolnt egy merénylettől is.