Miért hívjuk grenadírmarsnak az egyszerű krumplis tésztát?

Olvasási idő kb. 2 perc

Fura nevekben jók vagyunk, gondoljunk csak a barátfülére, ami még finomabb lekvárral, vagy akár egy-egy adag hitlerszalonnnával megtöltve. Ha épp nincs kéznél egy tányérka belőle, megteszi egy jó angyalbögyörő vagy képviselőfánk is a becsináltleves és a szalontüdő után.

Akkoriban még nem lehetett marketingese, food stylistja egy-egy ételnek, így az talán kizárható, hogy a gránátos kocka azért kapta a nevét, hogy valamivel figyelemfelkeltőbb legyen a megszokott elnevezésnél. 

De akkor miért bonyolították a dolgot, és egyáltalán kik?

Így lett grenadírmars a krumplis tésztából

A németes hangzású név eredete az Osztrák–Magyar Monarchia idejére nyúlik vissza. A gránátos katonákat hívják németül Grenadiernak, a Grenadiermarsch pedig szó szerint a gránátosok indulója – amit a lenti videóban meg is lehet hallgatni. Akkoriban a katonák, köztük a gránátosok ellátása nem volt éppen egyszerű dolog: sok energiát adó fogásokat kellett enniük, és hús nem jutott mindig. Így a szénhidrátban gazdag, egyszerű ételek arattak, amik között a paprikás krumpliból és főtt tésztából készült krumplis tészta volt az egyik leggyakoribb fogás.

És ha már fura nevek, jöjjön egy másik: az első világháború idején a grenadírmarsot gyakran gulyáságyúba töltötték, aminek neve nem az akkori hadtudomány egyik tömegpusztító eszközére utal.  A mozgó tábori konyhát a hívták a katonák gulyáságyúnak, ami a nevét állítólag az ágyúcsőre emlékeztető kéményéről kapta.

Oszd meg másokkal is!
Ezt olvastad már?
Érdekességek