Ezek voltak a kedvenc kutyás cikkeink 2019-ben

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Idén a Szuperkutya akció mellett is különös figyelmet kaptak a négylábúak. Interjúztunk, terepre mentünk, utánajártunk, hogy mi a helyzet Magyarországon a kutyákkal.

Kiválasztani a legmenőbb kutyás anyagokat hálás feladatnak bizonyult, mert közben rádöbbentem, hogy mennyi mindent írtunk a témában. Vegyes érzésekkel, vidám és szomorú kutyás pillanatokkal búcsúzunk az évtől.

Megvédeni a fajtákat a szaporítók által okozott károktól

Dr. Jakkel Tamás sosem vágyott kutyapolitikai karrierre, ennek ellenére idén mégis a világ legnagyobb kutyatenyésztő szervezetének az élére választották. „Szenvedélyes kutyás lehet az is, akinek mindig egy kutyája volt, de ha valakinek más jellegű ambíciói vannak, és számára ez egy kreatív tevékenység, akkor ebbe belevág, ha pénze, lehetősége, tudása és – nem elhanyagolható – szerencséje is van” – mondta nekünk új pozíciójával kapcsolatban. Legfontosabb feladatának jelenleg a tenyésztés ázsiójának visszaállítását tekinti. Ma már nincs lehetőség arra, hogy valaki egy 100-200 kutyás kennelt fenntartson, ezért nagyon sokféle ember kezdett tenyésztésbe. Interjúnkban nemcsak dr. Jakkel Tamás jövőbeli terveiről, de a rövid orrú kutyafajtákkal kapcsolatos problémákról, a szaporítókról és az állatvédőkről is beszélgettünk.

Magyarországon 300 ezer kutyának nincs hova hazamennie

Az Összefogás az Állatokért Alapítványtól Kiss Anita mesélt nekünk a vidéki menhelyek helyzetéről. A legnagyobb kihívás még mindig a többszörös telítettség és a folyamatos utánpótlás, ezzel szemben az örökbefogadási kedv és az önkéntesek száma nagyon alacsony. Mindezek mellett a finanszírozottság hiánya is hozzájárul ahhoz, hogy a vidéki menhelyek nagyon nehezen fejlődnek, sok szempontból kihívást jelent egyről a kettőre jutni. És hogy mit tehetsz te? Felelős gazdiként ivartalaníttatsz, tenyésztő helyett pedig menhelyről fogadsz örökbe. De a riportból az is kiderül, hogy miként segíthetnek azok, akiknek nem áll módjukban kutyát tartani.

Honnan tudja a kutyám, hogy szeretem?

Csányi Vilmos biológus, biokémikus, etológus, egyetemi tanár több mint fél évszázados tudományos munkássága során rengeteget foglalkozott a kutyák viselkedésével, számos könyve jelent meg a témában, így nincs senki, aki nála jobban tudhatná, hogy hogyan emlékeznek és kötődnek a kutyák, mire kell figyelnie egy jó gazdának, és hogy miért éri meg menhelyi kutyát választani a családba. „Ezeket a kutyákat nem kell megtanítani a szobatisztaságra meg egyéb dolgokra, tehát rendszerint házban, lakásban történő életre már kiképzett kutyát kapunk, aki nagyon örül, hogy végre van egy új gazdája, és tényleg nagyon gyorsan kötődik, ha megfelelő szeretettel, odafigyeléssel bánnak vele” – mondta el a professzor. A vele készített interjúból kiderült az is, hogy miben hasonlít kutya és ember, honnan tudja a kedvencünk, hogy tényleg fontos nekünk, és hogyan teszik túl magukat a kutyák az őket ért traumákon.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Csak a tollát próbálgatta Rubens, mestermű született a firkából

Ritka lap került elő Rubens egyik jegyzetfüzetéből: az egyik oldalán a mester pár zseniális vonással három alakot vázolt föl, a másikon pedig levelet írt patrónusa nevében, hogy érdeklődjön: hogy áll egy festmény készítése. A lap jóval többet árul el a flamand művészről, mint elsőre gondolnánk.

Offline

Kifosztották a magyar vasutat, ez maradt belőle

A magyar vasúti közlekedésnek is megvolt a maga Trianonja, az országhatárok módosítását követően a vasútvonalak kétharmada, a szerelvények háromnegyede elveszett. Pedig a századfordulón még Európa élvonalába tartozott a közlekedés ezen formája.

Világom

Ekkora az ebolajárvány veszélye a foci vb-n: megszólalt a WHO

A labdarúgó-világbajnokság közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy jelenthet-e veszélyt a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány a tornára érkező szurkolók számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs ok a pánikra, hiszen sem a rendező országokban, vagyis az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, sem Európában nem regisztráltak jelenleg ebolás megbetegedéseket.

Offline

Híres duók villámkvíze: tudod, hogy ki volt Sherlock bajtársa?

A filmtörténet legemlékezetesebb pillanatai mögött szinte mindig egy elválaszthatatlan páros áll. De vajon fejből tudod, hogy a legnagyobb hősöknek, detektíveknek és bajkeverőknek ki volt a hűséges fegyverhordozója, jobbkeze vagy éppen egyenrangú partnere a bajban?

Testem

Ez történik valójában a bélflóráddal, ha kefirt iszol

Az utóbbi években ismét az érdeklődés középpontjába került az ősi, kaukázusi fermentált ital, a kefir. Bár sokan csak egy egyszerű tejtermékként tekintenek rá, a benne zajló különleges, kettős erjedés miatt valójában a bélflóránk egyik legfőbb támogatója.

Testem

Daganatos betegséget is jelezhet a gyakori vizelési inger: ilyenkor kell orvoshoz fordulni

Gyakran jár ki a párod vagy férfi családtagod éjszaka? Akadozik, vagy nehezen indul a vizelete? A legtöbb férfi hajlamos az öregedés számlájára írni a kellemetlen vizelési panaszokat, pedig a háttérben egy sokkal sötétebb probléma, a prosztatarák is állhat. Mivel Magyarországon nincs a betegségre szervezett, automatikus szűrési program, a diagnózis szinte kizárólag az érintetteken múlik. Milyen apró jelekből ismerhető fel időben a baj, miért csalóka a vérvételes PSA-teszt, és miért kötelező 45 év felett évente egyszer rászánni azt a pár percet az urológiai vizsgálatra?