1963 óta Michael Nicholson majdnem minden pillanatát azzal töltötte, hogy tanuljon. Unokatesód, szomszédod, húgod, bátyád, kollégád, kollégád szobatársa, tehát majdnem mindenki arra törekszik, hogy a lehető leghamarabb otthagyja az iskolapadot, diplomát szerezzen és fejest ugorjon a munka világába, hogy aztán a megkeresett pénzt minél hamarabb elköltse. Nem így Nicholson, aki még mindig az iskolapadot koptatja, csak azért, mert ő így akarja.
Michael Nicholson 75 éves, és imádja az egyetemet. Hogy pontosítsunk: egy alapdiplomája van, két társult diplomája (amely az USA-ban egy kurzust követő rövid képzés eredménye), 23 mesterdiplomája, három specialista diplomája és egy doktorija. 55 évig járt egyfolytában iskolába, 2020-ban pedig újra végezni fog valahol.
– Minden nap négykor kelek, és egy mérföldet sétálok. Nem azt mondom, hogy mindenkinek fel kell kelnie négykor, de kell, hogy legyen egyfajta rutinod. Ha átalszod a reggeli tanóráidat, egész nap rohanni fogsz, hogy behozd a kimaradt időt – tanácsolja a mai diákoknak Nicholson. Majd így folytatja:
– Amikor középiskolába jártam, mindenkinek inget, nyakkendőt és zakót kellett viselnie. Amikor ma ránézek egy osztályra, őszintén szólva elszégyellem magam. Mindenki szét van esve. Nem tudják, hogyan kell öltözködni – vélekedik az örök diák, ami még ha úgy is hangzik, mint egy tipikus boomer-szöveg, az ő esetében ez azért furcsa, mert sosem volt igazán boomer, örökké fiatal maradt.
De nem csak az öltözködésre panaszkodik a Vice cikkében. Kifogásolja azt is, hogy a diákok az ennivalójukat behozzák az órákra, nem törődve azzal sem, ha a számítógépükre fröcskölik. Véleménye szerint az sem létezett régen, hogy a diákok hülyét merjenek csinálni a tanárból. Ma minden lehetséges.
Az egyetem célja persze az, hogy munkát szerezz, de ugyanígy az is, hogy szélesítsd a látókörödet.
Így hangzik a hitvallása. Szerinte egész életünkben kérdésekre kell keresnünk a választ, meg kell tanulnunk, hogyan működik a világ.
Nicholson abban bízik, hogy még lesz lehetősége iskolába járni, és még több szakot elvégezni. Az a tanácsom, hogy maradj a suliban, amíg csak lehet – fejezi be a Vice-be írt fejtegetését.
Persze nyilván tényleg érdemes elmerengeni a tanácsain, de azért ne feledjük azt sem, hogy a jó pap holtig tanul mondás nem feltétlenül azt jelenti, hogy sose érezd magad készen az életre, sőt a tanulás nem feltétlenül a szó szerinti iskolapadot jelenti.
Lehet, hogy nevetsz rajta, de az is lehet, hogy sok mindent érdemes ellesni tőle. Ez az öreg csóka ugyanis egy cent adósságot nem halmozott fel magának, részmunkaidős munkáival és felesége segítségével mindig volt annyijuk, hogy legyen kenyér és vaj az asztalon, miközben örök vágyát is be tudta teljesíteni: minden nap beülhetett abba a bizonyos padba. Szóval bravúr, de az tuti, hogy nem csinálnád utána!
