Így lehet segíteni azoknak, akik a nehéz sorsú gyerekeknek segítenek

A nyáron első születésnapját ünneplő Appy hátrányos helyzetű, beteg vagy fogyatékkal élő gyerekekkel foglalkozó szervezeteket támogat; világszerte egyedülálló modelljében elsősorban infrastrukturális nehézségeikre fókuszál. A szervezet vezetője, Schranc Tünde a Nyugati térre néző, napfényes közösségi irodában mesélt nekünk első évük tanulságairól és arról, hogyan lehet jól segíteni.

Mik a nonprofit szféra legnagyobb nehézségei?

Amellett, hogy vannak egyedi problémák, mi úgy látjuk, hogy a szervezetek nagy része nagyon hasonló gondokkal küzd. A nonprofitok többsége folyamatos forráshiánnyal birkózik, akár nemrég indult, akár évtizedes múltra tekint vissza, azok pedig, akik támogatnák őket, nem mindig tudnak jól segíteni. A nagyvállalatok által kiírt pályázatok döntő többsége például projektalapú, és fejlődést vagy újítást vár el a támogatásért cserébe. A versenyszférában teljesen természetes ez a szemlélet, és érthető, hogy a neves piaci szereplő inkább projekteket szeret támogatni; valami olyat, ami mellé a nevét is odaírhatja. Ugyanakkor a segítő szervezeteknek inkább az lenne a fontos, hogy hosszabb távon kiszámítható és stabil legyen a működésük, azaz, hogy a következő évben is meg tudják valósítani a vállalásaikat. Vagyis nem feltétlenül fejlődni, újítani, hanem színvonalat, volument tartani szeretnének. 

A két elképzelés sajnos nem mindig találkozik, és a szervezeteknek folyamatosan a fennmaradásukért, infrastrukturális hátterük megteremtéséért kell kalapozniuk. Állandóan kérni nagyon kiszolgáltatott helyzet, és egy bizonyos szint után nem is tartható fenn egy impulzuson alapuló támogatási forma, mert ahogy nőnek a szervezetek, általában egyre nagyobb a felelősség is rajtuk. Már számítanak rájuk.

Mik azok a dolgok, amik a nonprofit szervezetek napi működését nehezítik?

Egy induló nonprofit szervezetnél sokszor a legalapvetőbb feltételek hiányoznak, csak a cél és az emberi elköteleződés van meg. Ez persze nagyon fontos, de megfelelő háttér nélkül így hamar ki lehet fulladni, és a már többéves múlttal rendelkező szervezetek rendre szembesülnek vele, hogy látástól vakulásig nem lehet szerelemből dolgozni. A már régebb óta működő szervezetekben is sok kihívással szembesülnek, sokszor nincs például forrás iroda, vagy szakértők finanszírozására, nincs jól kiépített kapcsolatrendszer a vállalati támogatókkal sem.

Ennek oka részben az, hogy a rendszerváltás utáni időszakban a szervezetek hozzászoktak, hogy állami vagy alapítványi pályázatok útján próbálják fenntartani magukat, és sokáig nem kellett foglalkozniuk azzal, hogy a lakosságot, hovatovább a cégeket is bevonják a működés támogatásába. Pedig erre egyre nagyobb szükség van.  Ma már szerencsére kölcsönös a nyitás a támogatni szándékozók és a nonprofitok között, de a kisebb, illetve rövidebb múlttal rendelkező szervezeteket sokszor nehezebben veszik komolyan – ezen például már az is sokat segít, ha irodai környezetben tudnak velük a lehetséges partnerek, támogatók találkozni, tárgyalni.

Közösségi irodánkkal például ebben segítünk: ide nemcsak tárgyalást, de meetinget, workshopot, akár céges bulit is szervezhetnek az általunk támogatott szervezetek, és lassan szakmai műhely is kezd kialakulni, ahol körbejárnak az információk. Így már egészen más kontextusba kerülnek, más pozícióból tárgyalhatnak, amikor forrásteremtésről van szó.

A szakemberhiány is probléma?

Persze: a jogi, könyvelési ügyek, szervezetfejlesztés vagy akár a pályázatírás megint csak olyan dolgok, amiket nem lehet csak lelkesedésből megoldani, viszont az igazán jó szakemberek érthetően nem szívesen cserélik le az anyagilag sokkal stabilabb versenyszférát a nonprofit szektorra. Ezen a problémán úgy próbálunk segíteni, hogy összekapcsoljuk a szervezeteket általunk ismert szakemberekkel, és finanszírozzuk is  az együttműködést.

Nem csodát teszünk, hanem terheket szeretnénk levenni ezeknek a szervezeteknek és a benne dolgozó, elhivatott embereknek a válláról. Azt szeretnénk, hogy azzal foglalkozhassanak, amire létrejöttek, amihez értenek. Valószínű, hogy nélkülünk is jutnának egyről a kettőre, de nagyságrendekkel lassabban, nehézkesebben. Ráadásul a közös munka során egyre nagyobb tudástőke is felhalmozódik nálunk. Szeretnénk összeállítani egy olyan információcsomagot, amelyben a legnagyobb, legtipikusabb buktatókat és kezelési lehetőségeket mutatjuk be, hogy ne kelljen ezeken mindenkinek végigmenni. Hogy megspóroljuk valamennyit abból a pár év gürcölésből, amiben teljesen el lehet fogyni emberileg és szakmailag egyaránt. Ma még az együttműködés hiánya kihasználatlanul hagyja a rengeteg, különböző szervezeteknél felhalmozódott tapasztalatot, pedig a legtöbb esetben nem veszélyeztetnék, hanem erősíthetnék egymás sikerét.

Emberi elfogyásról, felőrlődésről is beszélsz. Ez mennyire jellemző és ezen hogyan tudtok segíteni?

Ez is egy nagyon fontos kérdés, igen. Akármilyen elkötelezett valaki egy nemes ügyért, jó emberségért még ő sem kap semmit a boltban. A nonprofit szférában dolgozó embereknek is élniük kell valamiből, kevés, nulla fizetés mellett nagyon hamar ki lehet égni, hiszen a pénzt így a nonprofit munka mellett kell keresni, vagy ezt is, azt is csak félgőzzel lehet csinálni.

Egy bizonyos szint után egyszerűen muszáj elválasztani ezt a munkát a magánélettől, máskülönben nem lehet profin, hatékonyan csinálni. Ez viszont csak úgy megy, ha van egy viszonylag stabil anyagi háttér. Mi ezért egyes működési költségelemeket átvállalunk, vagy forrásteremtésben és szervezetfejlesztéssel segítünk, és mindezért cserébe azt kérjük a szervezetektől, hogy működjenek együtt ezekben a számunkra is fontos ügyekben. Adják át egymásnak a tudást azokon a területeken, ahol erősnek számítanak. Ehhez az Appy biztosítja a platformot is különböző rendezvényekkel, workshopokkal. 

Kik kapnak most támogatást?

Jelenleg nyolc szervezetet segítünk: az Amigos a Gyerekekért Alapítványt, a Mosoly Alapítványt, a Szurikáta Alapítványt a Diabéteszes Gyermekekért, az IndDaHouse Hungaryt, a Kikapcs. Alapítványt, a Gólyahír Alapítványt a Gólyahíres családokért, a Kompánia Alapítványt és az Egyesület az Inklúzióért nevű szervezetet. Egy-egy nagyobb szervezet esetében az Appy hozzájárulása évi 4-5 millió forintos tételt jelent, a kisebbeknél 1,5-2 millió forintot ér el attól függően, hogy milyen intenzitással halad a fejlesztés folyamata. Az így megtakarított összeget a szervezetek az egyéb működési költségeikre (például fizetések) tudják fordítani, ezzel is stabilizálva fennmaradásukat.

Kik kerülhetnek be a körbe?

Az alapvetés, hogy beteg, vagy hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó szervezeteket várunk a kötelékbe. Emellett elsősorban olyanokat keresünk, akiknek van már azért valamiféle „nyomuk”.  Az Appy anyagi hátterét Balogh Ákos, a Libri-Bookline Zrt. többségi tulajdonosa biztosítja, így azáltal, hogy teljes egészében magánpénzből gazdálkodunk nagyon nagy a felelősségünk, hogy olyan helyre csatornázzuk azt be, ahol a lehető legjobban hasznosul.  

Ez egy erős bizalmi kapcsolatot igényel: nem kevés pénzt kiadni úgy, hogy annak a felhasználásáról közvetlenül nem diszponálsz: ez nem mindennapi dolog. Mindemellett már az első évben előfordult olyan, hogy egy már támogatott szervezetből kivált egy másik, kicsit másképp specializált céllal, és melléjük is odaálltunk, azaz kezdetektől támogattuk  a felépülésüket, működésüket. Nem bántuk meg és úgy döntöttünk, hogy lehetőségeink szerint évi egy nonprofit startup számára biztosítjuk az inkubálást.

Visszatérve arra, hogy a támogatási összeg elköltéséről nem önhatalmúlag rendelkezünk: ez alatt azt értem, hogy nem akarjuk jobban tudni, mire van szüksége egy adott szervezetnek, mint az abban dolgozók. Amikor eljönnek hozzánk, igyekszünk nagyon alaposan feltárni, mely területek azok, amiben fejlődni nekik a legnagyobb segítséget jelentené, majd ebben egyetértve arra biztosítunk forrást. Nem konzerv megoldásokat adunk, hanem az elakadásokon segítünk túllendülni, és segítünk átláthatóvá, profibbá tenni a működést.

Mit szeretnél egy 2020-ban készült évértékelő interjúban olvasni?

Az első évünk a támogatási forma teszteléséről szólt, és úgy érzem, nagyon fontos sikereket értünk el, amire nagyon büszkék vagyunk, és a tapasztalatok alapján tovább szeretnénk finomítani a módszereket és a munkafolyamatokat, illetve megvalósítani az első nagyobb volumenű tudásmegosztó rendezvényeinket. Egy év múlva arról szeretnék olvasni, hogy egyre ismertebb és egyre több szervezettel dolgozik együtt az  Appy, ami amúgy  egy jókedvű és menő hely, ahová jó tartozni.