Az 1879-es születésű Albert Einstein tudományos munkásságát mindenki ismeri, kusza magánélete azonban nem került akkora reflektorfénybe, pedig meglepően sok érdekességet találunk benne. A tudós két alkalommal adta nősülésre a fejét, mielőtt megözvegyült volna. Először szerb osztálytársnőjét vette el, a zürichi műegyetemen megismert Mileva Marićot. Mileva egyedüli nőként az egyetemen fizikusnak és matematikusnak tanult, kezdetben az Osztrák–Magyar Monarchia területén, később Svájcban. Nemcsak megtanult magyarul, de Eötvös Loránd értekezéseit ő olvasta fel és fordította le Einsteinnek.
A váratlan gyerek
Sem ő, sem Einstein nem érezte szükségét a házasságkötésnek egészen addig, amíg Mileva 1901-ben teherbe nem esett. Nem tervezték a babát, anyagi helyzetük is ingatag lábakon állt, így Mileva hazautazott a szüleihez Újvidékre, hogy leányanyaként ott hozza világra a kislányukat. Lieserl Marićnak keresztelték, de további sorsáról nem tudunk semmit. Miután Einstein állást kapott a Berni Szabadalmi Hivatalban, így végre pénzt tudott keresni, a két fiatal a család ellenkezésének fittyet hányva végül 1903-ban összeházasodott.
Első gyerekük nélkül éltek együtt, de nem sokáig voltak kettesben: 1904-ben megszületett Hans Albert, 1910-ben pedig Eduard. Rá egy évre a házaspár viszonya már csupán formaság volt, és nem csak azért, mert a férj folyamatosan dolgozott: Einstein ekkoriban már elvált unokatestvére körül legyeskedett, Mileva pedig egyre több időt töltött a szüleinél.
A legfurcsább lista a világon
Ahogy a szerelem kezdett kihűlni, Einstein egy konkrét listát állított össze arról, hogyan viselkedjen vele Mileva. Ekkor még úgy vélték, a gyerekek érdekében együtt kell maradniuk, így szépen logikusan átgondolták, milyen szabályrendszer mentén veszekszenek a legkevesebbet. Einstein a levél szerint elvárta, hogy felesége mossa és vasalja a ruháit, takarítson és a szobájába vigye az ételt naponta háromszor, továbbá ne kérje arra a férjét, hogy közös programokat szervezzen vele, viszont üljön otthon. Emellett ne kezdeményezzen semmiféle intim tevékenységet, ne szidja össze semmiért, sőt hozzá se szóljon, ha a férje erre kéri, és a szobát is hagyja el. Mileva eleinte elfogadta a feltételeket, de a helyzet olyan méltatlanná vált, hogy idővel inkább hazaköltözött a szüleihez Zürichbe.
Válás és házasság ugyanabban az évben
Válásukra 1919-ben került sor, de akkor már öt éve külön éltek. Einstein a vagyon elosztásakor a Nobel-díj összegét ajánlotta fel Milevának, bár akkor még meg sem kapta. Emiatt keltek szárnyra a híresztelések, melyek szerint a tudós nem egyedül írta az Annus Mirabilis időszak cikkeit, amelyek megalapozták a modern fizikát, és a tudósok szerint mindegyikért Nobel-díjat érdemelt volna, valamint állítólag a relativitáselmélet kidolgozásában is nagy szerepe volt a feleségének. A pontos igazságot nem lehet tudni, de azt például igen, hogy Einstein első tudományos cikkét még mindkettejük nevével adta le, de az utolsó pillanatban, arra hivatkozva, hogy Wir sind ein Stein (azaz Mi ketten egy kő vagyunk), kihúzta felesége nevét.
Pár hónappal a válás kimondása után Einstein feleségül vette az unokatestvérét, a gyerekkora óta jól ismert Elsa Löwenthalt, lánykori nevén Elsa Einsteint, aki apai részről egyben a másodunokatestvére is volt.
A gondos feleség
Einsteinnek 1912 óta volt viszonya Elsával, de közös gyerekük soha nem született, együtt nevelték viszont Elsa előző házasságából született két gyerekét. A nő egészen más személyiség volt, mint Mileva, nem voltak tudományos ambíciói, szeretett otthon tenni-venni, hagyományos sváb ételeket főzni, és a gyerekkor biztonságát jelentette a sokszor teljesen szétszórt, etetésre és zsebpénzre szoruló zseninek.
Elsa folyamatos segítsége volt otthon és az utazásaik során is, és praktikusan megoldott minden olyan földhözragadt problémát, amivel a férje nem akart foglalkozni. Tette ezt úgy, hogy Einstein többször is megcsalta, többek között mostohalánya barátnőjével, Ethel Michanowskival. A család ennek ellenére egyben maradt, és 1933-ban végleg Amerikába, Princetonba költöztek. Elsa ott halt meg 1936-ban súlyos szív- és veseproblémák következtében, Einstein pedig összetört özvegyként gyászolta. Peter Bucky, a zseni barátja állítása szerint ekkor látta életében először sírni a tudóst.
Utódok
Legelső kislányának sokáig a létezéséről sem lehetett tudni, és sorsa a mai napig ismeretlen: vagy meghalt még csecsemőkorában, vagy örökbe fogadták. Elsa két lányát, Ilsét és Margót Einstein különösebb botrányok nélkül nevelte együtt a feleségével.
Fiaihoz fűződő viszonya viszont ellentmondásosan alakult: a kisebbik gyerek, Eduard érzékeny és beteges volt, idővel pedig egyértelműen megmutatkoztak rajta a skizofrénia jelei. Einstein nem is nagyon tudott vele mit kezdeni, sőt egyszer azt kérdezte, hogy „nem lenne vajon jobb neki, ha még azelőtt eltávozhatna, hogy igazán megismerné az életet?”. A fiú ennek ellenére felnőtt, és pszichiáternek készült, ám romló mentális egészsége megakadályozta a kiteljesedésben. 1930-ban öngyilkosságot kísérelt meg, de ez nem sikerült, és ettől kezdve elmegyógyintézetben élt 1965-ben bekövetkezett haláláig. Einstein utoljára az amerikai költözés előtt látogatta meg, aztán többé nem találkoztak.
Nagyobbik fia, Hans Albert Einstein okos fiú volt, ugyanúgy Zürichben tanult tovább, ahogy apja és anyja is. Felnőve Németországban telepedett le, és apja ellenkezésének dacára építészmérnök lett belőle. 1927-ben – szintén erős apai tiltakozás mellett – feleségül vette Frieda Knechtet. Nagy vitába keveredett apjával, aki a házasság mellett azt is ellenezte, hogy fiának gyereke szülessen. Hans ebben is ellenszegült, és végül három gyereke is lett, de közülük csak egy fiú érte meg a felnőttkort.
Einstein már 1933 óta győzködte a fiát, hogy meneküljenek a náci Németországból, és végül Hans 1938-ban költözött Amerikába a családjával, és 1947-től a Kaliforniai Egyetem berkley-i kampuszán tanított. A sikeres, díjakat nyert mérnöknek idővel apja is megbocsátotta, hogy nem fizikusnak tanult, és meglehetősen jó viszonyban maradtak egészen Einstein 1955-ös haláláig.
Hans Albert fia, Bernhard Caesar visszanyúlt a nagyapja munkásságához: ugyanott tanult Zürichben, ahol a nagy elődök, és több találmányt is jegyzett fizikusként. Albert Einstein vérvonala az ő öt gyerekében él tovább.
