Az áprilistól augusztusig tartó fészekhagyási szezonban nagy eséllyel találkozhatunk árvának tűnő fiókákkal. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) sajtóközleményében hívta fel a figyelmet arra, hogy többségüknek nincs szükségük segítségre, szüleik ugyanis továbbra is gondoskodnak róluk, követik szárnybontogatásukat. Ne vigyük haza őket!
Miért esik ki a fióka a fészekből?
Számtalan oka lehet annak, hogy egy fióka kiesik a fészkéből, az MME honlapján ezek között felsorolja az időjárási tényezőket, a ragadozók feltűnését, a friss madárszülők tapasztalatlanságát, de az is előfordulhat, hogy a pár nélkül maradt madármamának vagy madárpapának meg kell szabadulnia gyengébb fiókáitól, hogy a többieket etetni tudja.
A kis és közepes testű madárfajok esetében sokkal egyszerűbb a magyarázat, ők ugyanis a ragadozók fenyegetése miatt általában még anélkül hagyják el a fészket, hogy elérték volna a teljes röpképességet. Ezeknek a fajoknak általában a fészkük is kisebb. A kirepülés (vagy inkább kiugrás) után a fiókák a sűrű aljnövényzetben bújnak el a rájuk leselkedő veszélyek elől, és nagyjából öt-tíz napba telik, mire megtanulják, hogyan emelkedhetnek a levegőbe.
Ne aggódj, van mamája
„Énekesmadarak esetében a teljes testükön repülőtollakkal fedett, jól szaladó, a szárnyukkal eközben erőteljesen verdeső és valamilyen szinten repülni képes, élénken menekülő, az ágakon stabilan megkapaszkodni tudó, nem bágyadt, láthatóan nem beteg vagy legyengült madarakat ne »mentsük« meg!” – kéri az MME. Ezeket a fiókákat a fészekhagyás után is segítik szüleik, akiket bármikor magukhoz tudnak hívni szükség esetén. A szülői feladatok a fűben és a bokrokban átvészelt időszak alatt csökkennek, a madarak pedig egyre önállóbbá válnak.
Éppen ezért az egészséges fiókákat nem segítjük azzal, ha befogadjuk őket az otthonunkba. Mi nem taníthatjuk meg nekik azokat a viselkedési formákat, amik nélkül később képtelenek lennének a túlélésre, ráadásul a hiányos táplálásával csont- és tollfejlődési problémákat is előidézhetünk. Ha pedig megtörténik a baj, már nem engedhetjük vissza a madarat a természetbe, a védett fajok engedély nélküli, otthoni tartásával pedig törvényt is sérthetünk.
Akkor mégis mit tehetsz?
Ennek ellenére persze előfordulhat, hogy egy fióka segítségre szorul. A fent említett, már tollas példányokat, amik nyílt helyen üldögélnek, óvatosan a legközelebbi bokor alá teheted, ha a ragadozóktól szeretnéd megvédeni. Mivel a hazai madárfajok nem szagolnak – a vadonban élő emlősökkel szemben –, az érintéseddel nem okozhatsz bajt.
Azonban minden esetben, mielőtt cselekednél, állapítsd meg, hogy az állatnak valóban szüksége van-e a segítségedre. Ha vérző vagy sérült madarat találsz, az MME tanácsa szerint vedd fel a kapcsolatot a helyi nemzeti park őrszolgálatával vagy a helyi állatkerttel vagy vadasparkkal. Az ép csupasz vagy tokos fiókákat nyugodtan visszateheted a fészkükbe. Ha nem látod, hogy honnan pottyanhattak ki, kötözz fel egy közeli ágra egy kosarat, és tedd bele őket, ne aggódj, a szüleik így is megtalálják majd őket a hangjuk alapján. Figyeld őket messziről, és ha a szülők nem tűnnek fel két órán belül, kérd nemzeti park vagy állatkert segítségét.
A tollas fiókák nem szorulnak segítségre, ha nincsenek közvetlen veszélyben. Ellenkező esetben – macska van a közelben vagy forgalmas út mellett ücsörög – óvatosan tereld be a legközelebbi bokor ágai közé. Hidd el, a lehető legtöbbet tetted azzal, hogy a fiókát nem szakítottad ki természetes élőhelyéről.
Maradt még kérdésed?
Keresd fel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapját, a www.csipogo.hu vagy a www.springalive.net oldalát.
