Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ha húsvét, akkor tojás, sonka és kalács. A tojás az újjászületés szimbóluma, a kalács az áldozati ételek hagyományát jeleníti meg, de mi köze mindehhez a sonkának?
A zsidó étkezési szokások szerint a sertéshús fogyasztása szigorúan tilos. De ha Jézus zsidó volt, miért egy olyan étellel ünnepeljük a feltámadását, aminek a fogyasztása számára tilos volt? Ebben segít nekünk a Today I Found Out.
A válasz meglehetősen egyszerű
A húsvéti sonkának semmilyen vallási kapcsolódása nincs, egyszerűen csak a húsvéti időszakra esett a szezonja.
Az élelmiszer-tárolási technikák fejlődése az évek során egyre nagyobb kényelmet biztosított az embereknek, hiszen a legtöbb élelmiszer az év bármelyik szakában beszerezhetővé vált. Ezt megelőzően azonban a zöldségekhez és gyümölcsökhöz hasonlóan a húsoknak is volt szezonja, attól függően, hogy az adott állat mit evett, a növekedési ciklusában hol tartott, vagy éppen a hűtési lehetőségek mennyire voltak elérhetőek az emberek számára.
A sertéseket és a teheneket értelemszerűen ősszel vágták le, hiszen a hideg idő hozzájárult ahhoz, hogy a hús ne romoljon meg, mielőtt megfelelően előkészítenék azt. Egy másik szempont a hús íze. Nem sokkal az őszi vágás előtt a sertéseket almákkal és makkokkal táplálták, melyek nagymértékben hozzájárultak a hús végleges ízéhez. Ezt a technikát még manapság is alkalmazzák az ízletesebb végeredmény érdekében.
A világ több tájára is jellemző volt, hogy erre az időszakra már elfogyott a korábban felhalmozott élelmiszerkészlet, ezért különösen praktikus volt, hogy az ősszel levágott állatok húsa elegendő táplálékot biztosított egész télre. Tavaszra már szinte csak a pácolással és füstöléssel tartósított sonka maradt meg a tél elején rendezett disznóvágásból. Emellett az egyik legjobb minőségű húsnak tekinthető, ezért adja magát, hogy a böjt végét ezzel ünnepeljék az emberek.
Ezzel szemben Európában a bárány is a közkedvelt húsvéti ételek közé tartozik. Ennek hagyománya a Bibliában keresendő, a húsvéti bárány Jézust is jelképezi. A nem sokkal húsvét előtt született kis bárányokat már 6-8 hetes korukban le lehet vágni, ezáltal pedig a sonkánál frissebb alternatíva kerül a húsvéti asztalra.
