Gyerekkorom óta imádok utazni. Elképesztően izgalmas felfedezni, hogy élnek máshol mások, hogyan változnak a szokások, hogyan változik az életfelfogás attól, hogy pár száz vagy ezer kilométerrel arrébb megyek. Tizenévesen meg voltam róla győződve, hogy a felfedezés öröme igazából csak külföldön érhet, hiszen mégis, mi újat tanulhatnék ott, ahol mások is magyarul beszélnek? Ezt az elképzelést mondjuk, az első erdélyi kirándulásom után gyorsan elengedtem, pontosabban arra módosítottam, hogy mi újat tanulhatnék azoktól és azokról, akik velem egy országban élnek.
Gondoltam ezt tősgyökeres budapestiként, akinek minden rokona ugyanabban a városban élt.
Aztán az egyetem alatt az ország számos pontjairól szereztem barátokat, és lassan kapiskálni kezdtem, hogy bőven akadna itthon is felfedeznivaló. Ráadásul nemcsak a történelmi emlékek, például a hazai várak, a természeti jelenségek, például a vízesések vagy éppen a termálfürdők izgalmasak, hanem az is, hogy milyen az élet egy vidéki városban. Azóta elég sok városban jártam az országban, de valahogy Debrecen kimaradt. Eddig.
Most viszont oda is eljutottam pár napra, és összeszedtem a három legmarkánsabb benyomásom. (Ha te jobban ismered Debrecent – ami nem nehéz –, és szívesen kiegészítenéd, hogy mitől menő – vagy nem – a város, akkor írj, hadd tanuljak tőled is.
1. Debrecenben tényleg van egyetemi élet
Amikor egy 200 ezres városban 30 ezer diák lakik, ráadásul egy jól körülhatárolható területen, ott tényleg meg lehet élni a szabad, pörgős és inspiráló egyetemi létet. A kocsmák és a bulik, pontosabban a folyamatos szórakozás mellett itt sokkal több lehetősége van az embernek sokrétű szociális kapcsolatokat is kiépíteni. Különösen, hogy több mint 5 ezer egyetemista külföldről jött a városba. Egyébként már a Debreceni Egyetem épülete és fákkal, erdővel határolt környezete is nagyon vonzó volt. Járnék oda.
Tipp: Ha a debreceni éjszakában buliznál egy rakás egyetemistával, és bírod a táncolós tömegrendezvényeket, akkor a Hall a te helyed.
2. A Nagyerdő, ahogy van
Kevés dolog tud annyira szerethetővé tenni egy várost, mint az, ha képes együtt élni a természettel. A debreceni Nagyerdő pedig nem szimplán természet, hanem a nagyon régóta óvott természet. A Nagyerdőben 100-120 éves fákat is találunk, már a 18. század óta park, és ez volt az első terület az országban, amit védettnek nyilvánítottak. Azon túl, hogy az erdő csodaszép, itt található az állatkert, ahol éppen nemrég ünnepelte egyéves szülinapját Jabari, a zsiráfkölyök, és itt a termálfürdő, ahol a frissen felújított medencében a szabadtéren, a fákat bámulva áztathatod magad a gyógyvízben.
Tipp: Ha lazulnál, és van rá legalább egy fél napod, akkor ne hagyd ki az Aquaticum Spát. A kinti termálmedencén kívül van itt 5 belső, különböző hőmérsékletű termálmedence, köztük egy váltóvizes, egy szuperül felszerelt szaunarészleg és egy élményfürdő is. Minden szépen felújítva. A napi belépő 5100 forint, ezzel minden szolgáltatást igénybe vehetsz, de külön is válthatsz jegyet a termálra, a szaunára vagy az élményfürdőre. Úgy nyilván olcsóbban jössz ki.
3. Magasra értékelt a kultúra
Talán a nagyvárosokra jellemző személytelenség hiánya, a kisebb közösség összetartása, erősebb identitása teszi, de határozottan az volt a benyomásom, hogy a debreceniek magasra értékelik a városban található kulturális programlehetőségeket. A kiállítások, a koncertek és különösen a színház szerepe kimagaslónak tűnt. Persze lehet, hogy tévedek, és az egész csak az odatévedt turista szemszögéből volt ennyire markáns. Nekem mindenesetre bejött.
Tipp: Ha csak egy kiállítást bírsz el egy nap, akkor ne hagyd ki a Déri Múzeum Munkácsy-trilógiáját. A három hatalmas, Krisztus szenvedéstörténetét feldolgozó festményt egy külön teremben találod, és a megtekintéshez 20 perces fény- és hangjátékot is kérhetsz. A teljes árú belépőjegy a múzeumba 1800 forint fejenként, plusz kétszáz, ha a plusz ingereket is igényled. Ha pedig még a télen ellátogatsz a városba, akkor érdemes megnézni a MODEM-ben (Modern és Kortárs Művészeti Központ) nemrég nyílt fotókiállítást, ahol az amerikai dadaista-szürrealista művész, Man Ray munkáiból látható elég izgalmas válogatás. Itt 1000 forintért válthatsz belépőjegyet.
+1 Karácsonyi extrák
Éppen az adventi időszak elején jutottam el Debrecenbe, ahol a főtéren vásár, feldíszített villamosok és egy hatalmas óriáskerék fogadott. A 45 méteres White Star névre keresztelt kerék zárt, üveg kabinokban visz a város fölé, ami különösen sötétben elég jól néz ki.
Tipp: Ha szereted a bejglit, és pláne, ha azt hiszed, hogy ebben a műfajban nem lehet neked újat mutatni, akkor mindenképpen menj el a Szőke cukrászdába. Ránézésre nem sok bizalmat szavaztam a diós bejglinek, vékonynak tűnt, szóval valami csupa tészta, semmi töltelék típusú megoldást vártam, de nagyon kellemesen csalódtam. Az omlós tészta és a nem túl édes, de arányaiban rengeteg töltelék tökéletes kombinációnak bizonyult. Remélem, ezek között is lesz ennyire finom édesség:
