5 dolog, amiért megéri Dubajba menni

Dubajban lehetsz turista, lehetsz bevándorló, érkezhetsz két napra vagy három évre, mindenképp lesz mit hazavinned.

Dubaj nevéről sokaknak rögtön a fényűzés, a gazdagság és a korlátlan luxus jut eszébe. Emellett, vagy ezeken belül pedig nyilvánvalóan lesz valami olyan is, ami a világon egy „leg-”, esetleg egy „legesleg-”. A város arculatát formáló óriási felhőkarcolók és 12 sáv széles utak mellett ugyanilyen jól látható a természet erőivel való folyamatos dac: a mesterséges szigetek, a városba ásott csatornák, az ötvenfokos hőségben üzemelő beltéri sípálya, a gombamód szaporodó épületek. És persze, ha egy városnézéskor az idegenvezető a legeken túl az ingatlanok négyzetméterárát emeli általában ki, az ember mindennél erősebben érzi, hogy egy igen fiatal városban jár, mely elsősorban nem a múlt, hanem a jelen tükre. 

Nézzük, mit érdemes mindebből látni, átélni, megérezni, megtapasztalni, ha az ember Dubaj felé veszi az irányt!

1 – Nincs 5 fok

Persze a Mediterráneum mellett szóló egyik legerősebb érv a meleg, hogy november közepén is jól tud esni egy tengerparti strandolás. Késő ősszel éri meg a leginkább odarepülni, a nyári hónapokban ugyanis szó szerint égető hőség várja az embert. Ezt pedig nem a Kárpát-medencei szocializációm mondatja velem, hanem egy Dubajban élő, indiai barátomtól tudom, ő pedig tudja, milyen a meleg éghajlat, legalábbis életében soha nem vásárolt még kabátot. Ezt is tőle tudom. Dubajban mindent meg is tesznek a perzselő nyarak ellen. Újabban például mesterséges felhőkkel kísérleteznek, vannak időszakok, amikor a kültéri munkavégzés csak napnyugta után engedélyezett, és persze a világ minden villamos energiáját légkondicionálásra használják. Ha tehát Dubajba készül az ember, két oka is van rá, hogy akkor tegye, amikor itthon már igencsak hűvös idő járja.

2 – Felhőkarcolók

Az Egyesült Arab Emirátusok legnépesebbikében gombamód szaporodó felhőkarcolókat amúgy sem lehet nem észrevenni. A jelentős épületszaporulat mögött részben gazdaságpolitikai megfontolások állnak, részben pedig az a központi rendelet, mely szerint a 2020-as dubaji Expóra a településnek egy teljesen új városképpel kell rendelkeznie. Ebbe beleértendő a mostani munkálatok teljes befejezése, valamint a világ jelenlegi legmagasabb épületétől nem túl messze felhúzandó, a világ majdani legmagasabb épületének átadása is. A sok esetben jóindulattal is csak félházas felhőkarcolók tervezői számos klasszikus épület terveiből inspirálódhattak, sok más mellett felfedezhető így a londoni Westminster-palota és a szingapúri Marina Bay Sands hatása is, a New York-i Chrysler Buildingből pedig mindjárt kettő is található az arab metropoliszban.

3 – A keret

A Burdzs al-Arab és a Burdzs Kalifa mellett kétségtelenül Dubaj szimbólumának számít ma már a Dubai Frame, mely mintegy 150 méteres magasságával és 96 méteres szélességével hiteles is tud lenni e szerepben. A két tornyot összekötő folyosó oldalai és alja egyaránt átlátszó üveg, így amellett, hogy az ember frászt kap, ha lenéz, Dubaj két arcát is megláthatja. A koncepció szerint ugyanis a keret egy szimbolikus híd múlt és jelen közt, oldalra tekintve így a régi és az új Dubaj épületeit csodálhatjuk meg.

4 – A világ legmagasabb épülete

823 méteres magasságával és 160 emeletével a tervek szerint még két évig a világ legmagasabb épülete a Burdzs Kalifa, és bár a 124.-en található kilátó „mindössze” 452 méterre épült, a maga kategóriájában ugyancsak világbajnok. Az épületből nyíló csodálatos panoráma mellett a szupergyors, 64 km/h sebességgel közlekedő liftre várakozva érdekes betekintést kaphatunk a tervezés és a kivitelezés egyes mozzanataiba is.

5 – Pénz

A keresetek teljes adómentessége az a központi irányelv, mely a város lakosságának mintegy 85 százalékát kitevő bevándorlókat Dubajba vonzza. Döntő többségük persze csak rövid távú tervekkel, határozott időre, kvázi meggazdagodni érkezik az emirátusba, már csak azért is, mert állampolgárságot gyakorlatilag nem lehet szerezni, csak örökölni. A bevándorlók számára Dubaj ezért leginkább egy állomás, egy lehetőség, egy kereseti forrás, amelyből a legtöbben egy saját vállalkozást vagy egy jobb életet terveznek hazájukban.

Mustra