Az anyag merevsége, súlya, és a varrás sűrűsége is árulkodó jel lehet. A Teen Vogue farmerszakértőt is felvonultató videója néhány perc leforgása alatt egy laikusból is képes mogorva minőségellenőrt faragni. És még arra is fényt derít, mi a különbség egy selvedge, és egy mezei farmernadrág között. Azon kívül, hogy az előbbi általában 20-30 éves koruk ellenére is határozottan nagypapás külsővel rendelkező urakon bukkan fel.
Csekkold a szegélyem!
A selvedge (self edge) farmerek felhajtott szárán, és az apró első zseben díszelgő, többnyire piros cérnával kiegészített fehér szegélyt azért mutogatják előszeretettel a farmermániások, mert ezeket az anyagokat régi, sokkal sűrűbb és tartósabb szövésmintát eredményező gépek állítják elő. Az anyagok nem vágva, hanem - ahogy a fehér szegély is jelzi - egy darabban jönnek le a szövőszékről.
A drágább nadrágok, főleg a kicsit bővebb fazonok esetében vastagabbak, nyersek, azaz nem láttak vizet és nem tartalmaznak elasztánt sem Emiatt tartósabbak és kevésbé nyúlnak ki, tehát mosni sem kell őket, hogy újra felvegyék az eredeti formájukat. A viselhetetlenül vastag darabok annyira rugalmatlanok, hogy simán beállíthatod őket a sarokba is.
Így tippel az árra a szakértő:
Vigyél vonalzót!
A nyúlós, műanyagot is tartalmazó farmerek kissé hullámosak a szegélyek környékén, a szélek pedig a mosás miatt egy kicsit kopottasak. Mivel egy olcsóbb farmerre kevesebb időt szánnak a gyártók, a varrás is kevésbé sűrű (ha félcentis közöket látsz, nagy a baj) és nem is mindig egyenletes, a slicc pedig gyakrabban cipzáras.
Régebben a koptatott és kisebb-nagyobb sérülésekkel ellátott darabokkal is emberek foglalkoztak, ez viszont ma már lézertechnológiával, másodpercek alatt is reprodukálható, tulajdonképpen nem jelenti tehát feltétlenül azt, hogy tovább készült vagy egyedibb egy nadrág.
"Az enyém FURCSA!"
Egy-egy furcsa vagy darabból összevarrt farmer esetében persze már valóban igaz, hogy a tervezők ötleteiért és a márkanévért is fizet az ember.
