Hazai cukiságcunamival ünnepeljük az állatok világnapját

Dívány

2017. október 4.

Ezeket szerettétek

Ez a tünet a korábbi Covid-variánsoknál nem volt jellemző.

Ijesztő, új tünettel terjed a Covid: ezt okozhatja a szájban

Azt is közölte az MNB, hogy hol és mikor találkozhatsz az új pénzzel.

Új pénzt adott ki az MNB – ilyen címlet érkezett

Ha még élénken él benned ezeknek a retró színészeknek az emléke, a kvíz is menni fog!

Retró színészek kvíze: ismered legendás szerepeiket?

A véreskezű diktátor felesége magyar származású volt, máig bujkál

Vélemény

Kálmán Szonja

Bűnös lehet az áldozat? Erre mutat rá Sallai Nóra autóbalesete
Kálmán Szonja

„Örülj, hogy elmehetsz egyedül a János kórházba” – ezért vesztik el barátaikat az anyák
Kálmán Szonja

Karsai Dániel mindannyiunknak fontos üzenetet hagyott maga után
Kálmán Szonja

A „vissza a suliba”-mémek hazudnak: a szülők sem bontanak pezsgőt iskolakezdéskor
Dr. Hujber Szabolcs

A telefonokat korlátozó rendelettel nincs baj, azzal már inkább, ki hogyan viszonyult hozzá

Olvasási idő kb. 1 perc

Október 4-e az állatok világnapja, és ennek örömére összepakoltunk egy lapozgatót tele helyes madarakkal, emlősökkel, és persze róluk szóló információkkal.

Tudod, hogy miért pont ezen a napon ünneplik az állatok világnapját? Mert ez Assisi Szent Ferenc, az állatok és a természet védőszentjének az emléknapja. A képen egy fakopáncs látható fiókájával. A Dendrocopos-fajok közül több is előfordul hazánkban. Fotó: Shutterstock

A kuvik (Athene noctua) magyarországon fokozottan védett fajnak számít. Mivel nappal is aktív, ezért gyakrabban látni, mint a többi bagolyfajt. Fotó: Shutterstock

Az európai, vagy vörös mókust (Sciurus vulgaris) ugye senkinek nem kell bemutatni. És ezt tudtad, hogy a népi nyelvben olyan nevekkel illetik minta a cibóka, evet és kelempászmadár? Fotó: Shutterstock

Az erdei egér vagy közönséges erdeiegér (Apodemus sylvaticus) nem védett és meglehetősen gyakori, de ennek ellenére ritkán találkozni vele, hiszen félénk, éjszakai állat. És ahogyan a fotón is látni, gyakran szimatolnak felemelkedve, hátsó lábukon állva. Fotó: Shutterstock

Magyarországon főleg a keleti sün (Erinaceus roumanicus) honos, bár ritkábban előfordul az európai sün (Erinaceus europaeus) is. A keleti sün egyébként Magyarországon védett, és természetvédelmi értéke 10 000 forint. Fotó: Shutterstock

A nyest (Martes foina) nem összekeverendő a nyuszttal (Martes martes), bár nagyon hasonlítanak egymásra. A különbség: nyest éjszaka vadászik; a nyuszt kerüli a településeket, a nyest viszont nem; a nyuszt ügyesen mászik a fára, a nyest inkább földközelben tartózkodik. Fotó: Shutterstock

A mezei nyúl (Lepus europaeus) elég gyors állat, hiszen hátsó, erős lábai segítségével a 70 kilométer/órás sebességet is képes elérni. Fotó: Shutterstock

A gímszarvas (Cervus elaphus) az egyik legnagyobb szarvasféle. A régies elnevezése a rőtvad, ez a német Rotwild (rőt- vagy vörösvad) és az angol Red Deer (rőt vagy vörös szarvas) megfelelője, és ő az akit a köznylevben szarvasként emlegetünk. Fotó: Shutterstock

Fotó: Shutterstock

A vaddisznó (Sus scrofa) malacai a felnőttkort 1 évesen érik el, akkora már sötétbarna színűek. Néhány példány hátán megmaradnak a csíkok, de ezek színe vörösesre változik. Fotó: Shutterstock

Fotó: Shutterstock

Fotó: Shutterstock

A borz (Meles meles) klánokban él, és az otthonokul szolgáló kiterjedt üregrendszert az egymást követő generációk akár évszázadokig is használhatják. Fotó: Shutterstock

A vörös róka (Vulpes vulpes) a legelterjedtebb szárazföldi ragadozó, és nem ritka, hogy a városban összefuthatunk velük. Fotó: Shutterstock

Az eurázsiai hiúz (Lynx lynx) Magyarországon fokozottan védett, egy példány eszmei értéke félmillió forint. Magyarországon ritka fajnak számít, körülbelül 10 és 20 hiúz lehet. Fotó: Shutterstock

Oszd meg másokkal is!