Olvasási idő kb. 6 perc
Szinte nem telik úgy el egy hét, hogy ne jelenne meg valami forradalmi új bizonyíték, tény, válasz, állítás az olajokkal/zsiradékokkal kapcsolatban. Akár növényi vagy állati eredetű, akár megesszük, akár magunkra kenjük, megannyi hit és tévhit kering a hatásukról.
Ha ráguglizunk, rengeteg információt kapunk, de ember legyen a talpán, aki a sokszor ellentétes értekezéseken ki tud igazodni: melyiknek higgyek, melyik igaz?
Ezért úgy döntöttünk, néhány hetente veszünk egy olajfajtát, majd Szűcs Zsuzsanna dietetikus és táplálkozástudományi szakember segítségével körbejárjuk a témát, és megtanuljuk, melyik olaj mire is jó igazából. Nézzük az elsőt, a kókuszolajat, ennél divatosabb úgysincs mostanában!
A kókuszolaj avagy kókuszzsír
A kókuszolaj a trópusokon őshonos kókuszpálma magjának szárított beléből kisajtolt növényi olaj. A szűz kókuszolajat hidegen sajtolják a kókuszdió-bélből. Széles körűen hatékony, esszük is, és kozmetikumokban is sokszor használják.
Hogy olajnak vagy zsírnak nevezzük, mindegy, az alapanyag ugyanaz: halmazállapota a külső hőmérséklettel együtt változik, azaz 24-25 fok felett áttetsző folyadékká válik (olaj), azalatt pedig fehéres, szilárd, zsírszerű halmazállapotot vesz fel. A kókusztejjel viszont nem keverendő, az egészen más!
"A kókuszzsír összetétele különleges a zsiradékok között. A többi növényi eredetű zsiradékkal szemben több mint 90%-ban tartalmaz telített zsírsavakat, ezen belül pedig nagy arányban tartalmaz közepes szénláncú zsírsavakból álló triglicerideket (olyan zsírsavakat amelyek 6-12 szénatom összekapcsolásával keletkeznek). Ez utóbbi azért fontos, mert a közepes szénláncú zsiradékok könnyebben felszívódnak a szervezetben és gyorsabban is "keletkezik" energia belőlük" - mondja a szakértő.
Főzésben, sütésben oké, de a túl sok nem tesz jót
"A magas telített zsírsav tartalom miatt a kókuszzsír hőstabilitása magas, így sütéshez is használható. Ugyanebből az okból az eltarthatósági ideje is hosszú, ezért nem véletlen hogy ipari körülmények között is szívesen alkalmazzák sütésre. Emellett az élelmiszeripar felhasználja még a margaringyártásban is" - meséli a dietetikus.
Válasszuk a finomított változatát az olajnak, ha főzni akarunk vele, hiszen ebben már nincsen semmilyen olyan anyag, melynek íze vagy szaga ronthatná ételeink minőségét. Viszont érdemes a hidegen sajtolt változatot választani minden más esetben: ha nem gond, ha az egyes süteményeknek nagyszerű kókuszos aromája lesz vagy ha csak nyersen fogyasztanánk egy keveset.
Egészségügyi hatások
"A közepes szénláncú zsiradékok előzőekben bemutatott tulajdonságainak hétköznapi körülmények között, egészséges emberek esetén nincs túlzott jelentősége. De annál fontosabb egyes speciális diéták esetén: itt beszélhetünk minden olyan állapotról ami negatív hatással van a zsírok emésztésére és felszívódására, pl. gyulladásos bélbetegségekről, lisztérzékenységről és egyéb felszívódási zavarral járó betegségekről, emésztőenzimek és epe hiányáról, fokozott savtermeléssel járó gyomor- vagy nyombélfekélyről.
Továbbá előnyős lehet olyan esetekben amikor többlet kalóriára van szükség például alultápláltság vagy nagyon intenzív fizikai igénybevétel esetén."- meséli Szűcs Zsuzsanna.
A közepes szénláncú telített zsírsavak, mint amilyenek a kókuszzsírban is vannak, a jelenleg rendelkezésre álló kutatási eredmények alapján nem növelik annyira a vérben a "rossz" (LDL) koleszterin szintjét, mint a hosszú szénláncokat tartalmazó telített zsírsavak. Azonban igazán hosszú távú kutatási eredmények egyelőre nem állnak rendelkezésre a kókuszzsírfogyasztás szívre és érrendszerre gyakorolt pontos hatásáról - derül ki az amerikai
Mayo Klinika honlapjáról. Mivel kalóriatartalma magas, és mégiscsak telített zsírsavakat tartalmaz, az amerikai táplálkozási irányelvek napi 1 teáskanálnyi mennyiség fogyasztását javasolják belőle.
Kutatók azt is megfigyelték, hogy az nem csökkenti a szívbetegségek kockázatát, ha a telített zsírsavakból (pl zsír, vaj, kókuszzsír, stb) származó kalóriát finomított szénhidrátokból (fehérlisztes péksüti, szénsavas üdítő, stb) származóra cseréljük, ha viszont telítetlen zsírsavakból (növényi olajok, magvak, avokádó), visszük be ugyanazt a kalóriamennyiséget, az már csökkenti a szívbajok esélyét.
Azért nem csodaszer, és lefogyni sem fog tőle!
Szűcs Zsuzsanna úgy látja, hogy manapság több nem megalapozott jótékony hatásról is olvashatunk: "Az interneten számos információ kering a kókuszzsír sokrétű egészségügyi előnyeiről (pl. gyulladáscsökkentő, immunerősítő, daganatellenes hatás stb.) azonban ezeket pillanatnyilag még nem sikerült meggyőző tudományos bizonyítékokkal igazolni" - látja a dietetikus.
Ugyanígy, semmiféle bizonyítékot nem sikerült eddig találni a kókuszzsír diétát segítő hatása mellett, sőt, mivel rengeteg kalória van benne, aki fogyni szeretne, duplán ésszel fogyassza.
Szépségápolás
Rengeteg információt találhatunk az interneten, és különböző szépségápolási fórumokon a kókuszolaj csodálatos hatásairól, amiknek vagy hiszünk, vagy nem. "Széles körben használja a kozmetikai ipar, például testápolók, arckrémek alkotórészeként" - meséli a szakértő.
Az kétségtelen, hogy a szépségápolásban rengeteg módon tudják felhasználni, ami igazán előnyős hatással van a bőrápolásra. A kókuszolaj hatásos testápoló, hiszen mivel rengeteg antioxidánst tartalmaz, így regenerálja a bőr sejtjeit, puhává teszi a bőrfelszínt. A telített zsírok pedig belülről hidratálják a száraz bőrt és nem engedik, hogy az kiszáradjon. Az olajat szintén eredményesen használhatjuk, ha sarkaink vagy ajkaink megrepedeznek.
Tippek, tanácsok
Általában a zsiradékok használatára vonatkoznak a következők:
- jelentős kalóriatartalmuk miatt mindegyik zsiradékból a lehető legkisebb mennyiséget érdemes használni főzésnél és sütésnél
- a különböző zsiradékok összetétele nagyon eltérő, a potenciális táplálkozási előnyök maximális kihasználása emiatt érdemes ezeket váltogatva használni, vagyis nem mindig csak egyfélét. - mondja a szakértő.
