Lehet, hogy ma már sokkal menőbb a grillezés és a barbecue, de ha nincs minden nyáron legalább egyszer szalonnasütés, akkor az a nyár, nem is nyár igazán.
Lássuk, milyen égető kérdések merülnek fel egy szalonnasütéssel kapcsolatban.
1. Fúj a szél vagy nem fúj a szél?
Egy valamirevaló sütés előtt ez rendkívül fontos kérdés. Tisztázni kell még azelőtt, hogy túlságosan beleélnénk magunkat a zsíros kenyerezésbe, és csak akkor kezdjük a nagy előkészületeket, ha biztosan sütésre alkalmas az idő. És ha már az, fontos kérdés az is, hogy kire száll a füst. Száll az mindenkire, hiába helyezkedünk. Mindenki szép.
2. Mikor süssük a szalonnát?
Lehet délben is, de nem érdemes. Határozottan esti program, hosszú nyári estéken 7 előtt nem érdemes elkezdeni. Korai kezdés=kevesebb hangulat, több izzadás. Ami fontos: lehetőleg ne közvetlenül hajmosás után legyen a szalonnasütés, és az sem árt, ha előtte a kiteregetett ruhát leszedjük, és az ablakokat is gondosan bezárjuk. A dress code egyszerű: olyan ruhát vegyünk fel, amit nem sajnálunk, hogy füstös lesz. Mert füstös lesz, az biztos. Lehet, hogy grillezni már lehet elektromos grillen is, de szalonnát sütni tűz nélkül bajosan.
3. Mennyire súlyos a szúnyogkérdés?
Ha nagyon, akkor gondoskodni kell a távoltartásukról. A konnektoros szúnyogriasztóval kültéren nem sokra megyünk, teljes álcázó ruhát meg a meleg miatt nem érdemes felvenni, úgyhogy maradnak a spray-k és a kockáztatás, másnap meg a Fenistil gél.
4. Hogy vagdossuk be a szalonnát? Kié fog kigyulladni a tűzben?
Ha túl sok az okoskodás a csapaton belül, akkor jobb, ha mindenki magának vagdossa be, de egyszerűbb, ha bizalmat szavazunk egy főkoordinátornak, aki - szigorúan előzetes egyeztetések és alkudozások után - igyekszik úgy bevagdosni a szalonnát, hogy az lehetőleg mindenkinek jó legyen. Menet közben aztán, ha neadjisten nem csöpög a zsír kellően, és már jól csúszik a sör és a fröccs is, akkor lehet froclizni az illetékest, mert nyilván pont ő és a bevagdosás tehet arról, hogy nem jön az a zsír.
5. Milyen a nyárs? És mi kerüljön a nyársra?
itt is több iskola van: van, aki a papa által bicskával hegyesre faragott nyársakra esküszik, mások a profibb, boltban kapható, többször is biztonsággal használható nyársakra szavaznak. A recés végű profi nyársakról kevésbé csúszik a tűzbe a sütés során töpörödő szalonna. De a lényeg, hogy legyen elég nyárs. Ha nincs elég, akkor fel kell készülni a bérzsírozásra. Az a jó, ha a leglelkesebb több kenyér zsírozását is vállalja, míg a potyázó bőszen dolgozik a keze alá - leginkább a folyadékpótlás frontján. Ha nincs elég nyárs, és nincs lehetőség a bérzsíroztatásra sem, akkor marad a csúsztatott sütés: az első kör után átveheti az előmelegített székeket a második kör.
Szalonnasütésnél egyesek szerint csak szalonna kerülhet szóba, mások nem elégednek meg ezzel a szerintük pórias megoldással, és rászúrnának szinte bármit a nyársra, ami ehető: a kolbásztól kezdve, a virslin, a vöröshagymán és a kukoricán át bármit, csak ne maradjon árván az a szalonnadarab.
6. Milyen kenyér? És mi kerül rá?
A friss, fehér kenyér az alap. Túl magvas, túl barna, és száraz vagy álkenyerekkel kár belekezdeni. Ez itt nem a paleo ideje. Ha tehát megvan a kenyér, el kell dönteni, mi kerüljön rá. Menjen rá a hagyma, vagy minden csak mellé? Zöldségek közül mit érdemes? A paradicsom tökéletes, jöhet a paprika és az uborka is.
7. Papírtányér és pohár, vagy mehet a szokásos étkészlet?
A csepegő zsírállományt figyelembe véve praktikusabbnak tűnik a papírtányér és pohár, de zöld szemmel nézve jobb, ha inkább használjuk a szokásos eszközöket, aztán szépen papírtörlővel letöröljük a zsír javát, és aztán becsülettel elmosogatjuk a tányérokat.
8. Nagy lángok felett vagy parázson?
Természetesen parázson a legjobb, de akkor többet kell várni, úgyhogy érdemes kinevezni két fő tűzrakót, akik időben elkezdik a tűzrakást, míg a többiek minden mást előkészítenek, így senki nem unatkozik. Aranyszabály: soha ne hagyjuk magára a tűzrakót!! Kell neki a társaság, tapasztalatból mondom.
9. Fekete cseppes legyen a kenyér vagy isten ments a feketétől?
A kormos verziónál látványosabb a haladás, de sajnos nem túl egészséges. Nem baj, ha nem lesz fekete, a zsír attól még zsír lesz. És úgy még nem is rákkeltő.
10. Ki eszi meg a sült szalonnát és hol tartjuk, ami nem fogy el?
Egy bizonyos kor alatt fel sem merül az, hogy a szalonnát meg is lehet enni, a zsíros kenyérrel véget is ér a történet, egy bizonyos kor felett pedig az a hihetetlen, hogy ne együk meg a szalonnát. Mikor az a legjobb az egészben! De ki bír megenni még sok darab sült szalonnát a zsíros kenyerezés után? Hát ez az, senki. Akkor viszont marad másnapra, addig meg el kell tenni valami bombabiztos helyre, hogy lehetőleg ne terítse be a szalonnaszag a házat. Úgyhogy zárt doboz, hűvös helyen. És az így megmentett szalonnadarabkákkal a következő napokban teljesen jó kamubográcsízt adhatunk a bent főtt ételeknek is.
+1 Milyen szalonnát süssünk?
Erre a kérdésre az határozza meg a választ, hogy mit tartunk a sütés lényegének. A kenyeret, vagy az átsült szalonnát? A zsíroskenyér-hívők süssenek zsírszalonnát. Aki viszont meg is enné a végeredményt, az válasszon szép húsos oldalszalonnát, extrém esetben akár zsíros sonkadarabot. Akinek mindkettő fontos, mind a kettőből szúrjon a nyársra egy darabot. Sütéshez nem szükséges, hogy a szalonna füstölt legyen, a füstíz megjön magától is.
