A XIX. században még a nadrág is felháborító viselet volt, aztán jött a farmer és a punkok.
Az elmúlt száz év legkurvásabb ruhái után összegyűjtöttük, melyek azok az alapdarabok, melyek a legforradalmibbnak számítanak a divat történetében. Mint annyi mindent, a trendeket is erősen befolyásolták a történelmi korok technikai vívmányai, egyéniségei, illetve az ők világmegváltó ötleteik.
Olcsóbb szövetek és a nadrág megjelenése
A francia forradalom például egy nagyszerű kiindulópontja volt a divat történetének. Akkor különösen a nők ruházata vált sokkal egyszerűbbé. A Marie Antoinette-re jellemző, gazdagsággal való hivalkodás már nem volt divatban, a cicomát felváltották az olcsóbb szövetek és az elérhetővé vált muszlin.
Hasonlóan befolyásolta a divat alakulását a forradalom kezdeti időszakában felbukkanó kisiparosokból és bérmunkásokból összeverődött sans-culotte (térdnadrág nélküliek) mozgalom: ők a nevüket onnan kapták, hogy az úri viseletnek számító térdnadrág helyett hosszú szárú nadrágot viseltek – írja a refinery29.com.
Heves vitákat váltott ki a 19.században a nők jogainak egyik szószólója, Amelia Bloomer, aki simán elkezdett nadrágot hordani. A kor feministájaként emlegetett Bloomer jóval megelőzve korát, amikor beépítette a ruhatárába a keleties stílusú, megbotránkoztatóan buggyos ülepű nadrágot, mellyel arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy bő szoknyában lovagolni vagy biciklizni nem igazán kényelmes. Bár az igazi áttörésre még várni kellett, a hosszú szárú melegítőnadrágok, az úgynevezett bloomerek gyermek és biciklisruha formájában sikeresen beépültek ruhatárunkba.
A feministák felbukkanásával divatba jött a kényelem
Az Amerikában reformruha-egyesületként emlegetett újítás Angliában 1882-ben Rational Dress Society (Ésszerű Ruha Társaság) néven vonult be a történelembe, ami hasonlóan drasztikus lépésnek számított, mint a hatvanas években a feminizmussal egyenlő melltartóégetés. A divatjamúlt feszes fűzőket, nehéz szoknyákat ugyanis felváltották az egészséges, kényelmes és praktikus viseletek.
A divat igazán meghatározó aktivistái közé sorolhatóak a huszadik század elején felbukkanó szüfrazsettek, akik Európában különösen az angol területen voltak jelen és a nők egyenjogúságáért harcoltak. A gyakran a felső és középosztálybeli nőket is beszippantó mozgalom ruháira jellemző volt az egységes színhasználat, mint a fehér, a lila és a zöld. A feminista tábor olyannyira meghatározó volt, hogy a kor vállalkozó szellemű ékszerészei még ékszerkollekciót is piacra dobtak, melyben bátran felhasználták a jellegzetes árnyalatokat.
A szüfrazsettek lázadása után a divatot már a nemzeti identitás építésére is felhasználták. A bolsevik forradalom idején például a ruháikkal fejezték ki az emberek a személyazonosságukat, mellyel meg akartak felelni az ideáknak. Az anti-divatként emlegetett jelenség idején olyan parasztos és proletár termékek voltak trendik, mint a kötények, a durva pamutból készült ruhák és egyéb nacionalista forradalomba illő egységes viseletek.
A farmer és a lázadást szimbolizáló darabok
A Los Angeles-i Zoot Suit Riots idején jöttek divatba a túlméretezett zakók, melyek a szegény, fiatal amerikaiak egyik szimbólumává váltak. A mai napig szupertrendi, lázadást jelképező kabátfazon azóta is szezonról-szezonra visszatér a divathetek kifutóin, a hírességek közül pedig gyakran jelenik meg ilyen fazonú zakóban Johnny Depp is.
A farmer egészen az ötvenes évekig a munkásosztály öltözékének számított, majd Elvis Presley és Marlon Brando divatba hozta az olcsó és tartós anyagból készült nadrágot. „A lányok nem viselhettek farmert a középiskolában, így nem volt különösebben tabu a nők körében. De a hatvanas években a hippiknek köszönhetően a kék farmer androgün viseletté vált. Hasonló stílusú nadrágot hordtak a nők és a férfiak, mely egyet jelentett az ellenkultúrával” – mondta az anti-konformista jelenségről a Parson Egyetem professzora, Marshall McLuhan.
A Mary Quant által megálmodott miniszoknya az egyik legforradalmibb szimbóluma a késő hatvanas éveknek, illetve a hetvenes évek elejének, amikor divatba jött a fogamzásgátlás, több lett a válás és megállíthatatlanul elkezdődött a szexuális forradalom. A falatnyi szoknyák már feltűntek Antonioni sokat vitatott 1966-os filmjében, a Nagyításban is, mely többek között az első nem pornográf film, amiben női szeméremszőrzet látható.
A punkok hatása a divatvilágra
Óriási hatással lett a punk a divat világára, nem véletlenül lett témája ez az idei Met Gálának sem. A punk volt az első olyan állomás, ahol a divat, a társadalmi különbségek és a zene egy nemzetközi szinten egyesültek.
„A punk ahhoz hasonló, mint amikor a fiatalok felkarolták az ötvenes években a farmert. A középosztályt agresszívan megsemmisítették a lyukas nadrágokkal, láncokkal és biztosítótűkkel feldíszített fiatalok, akik Thatcher normái ellen harcoltak a hetvenes években. A Sex Pistols 'No Future' című slágere egy csatakiáltás volt a munkásosztály gyerekeinek a depressziós időt élő Londonban" – mondja a jelenségről Dick Hebdidge szubkultúra-kutató.
A 2011-ben alakult orosz feminisra punk-rock banda, a Pussy Riot (Punci lázadás) a szüffrazsettekhez hasonlóan polgárpukkasztó és feminista módon hívja fel magára a figyelmet olyan szokatlan helyszíneken, mint a Vörös tér vagy a moszkvai metró. A „Szűzanya, zavard el Putyint!” című slágerükkel nagy visszhangot kiváltó banda egyik fő ismertetőjegye, hogy fejükre húzott színes harisnyákkal lázadnak a rendszer ellen.
