Sármán Nóra az Ecseriről megmentett függönycsipkékből és biopamutból készített jól hordható, könnyű nyári darabokat. A kollekció indítópartiján az ártatlannak tűnő romantikának finom kontrasztot adtak Ternovszky Zita enyhén szadomazo hangulatú ékszerei, melyek szintén most mutatkoztak be a Printa kávézóban és concept store-ban, ahol tényleg minden az újrahasznosítás és az ökodizájn körül forog.
A fiatal divattervező minikollekciójában a menyasszonyi ruhák egyik kötelező eleme, a csipke dominál: fekete, csipkebetétes bő pólók, kánikulai éjszakákon ideális pamut maxiruhák és ujjatlan, lenge topok születtek. Az anyagválasztás nem meglepő azoknak, akik ismerik Sármán Nórát: a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen végzett divattervező diplomamunkájában vad és formabontó menyasszonyi ruhákat tervezett, megfordult a híres párizsi Cymbeline esküvői divatháznál és előző kollekcióját is a csipkére építette – ezt többek között a legutóbbi Room magazin divatanyagában lehetett megcsodálni. A mostani együttműködést is a csipkére lehet visszavezetni: a Printától keresték meg, hogy készítsen számukra kollekciót régi csipkék felhasználásával, ő pedig boldogan mondott igent.
Az újrahasznosítás persze mostanában divatos dolog, de Sármán Nórát az öko-vonal mellett leginkább az izgatja, milyen történetek adódnak össze ezáltal. „Ezt nagyon izgalmasnak tartom, és a legutóbbi kollekciómban is ezzel foglalkoztam: összeszedtem különböző csipkéket, menyasszonyi fátylat, nagymama csipkéit - mindegyik egy külön történet. Ezekből csináltam patchwork-takaró szerű ruhákat. Azt gondoltam, hogy ezt sokkal egyszerűbben, hordhatóbban is meg lehet valósítani, így megmaradnak a történetek, izgalmas, de egyszerű formában” – mondta Sármán.
Sármán Nóra a jövőben a menyasszonyi ruhák világát a hordható kollekcióihoz szeretné közelíteni és szívesen tervezne nyitottabb, kísérletezőbb kedvű menyasszonyok számára. „Ez egy nagy projekt, mert a menyasszonyi ruha drága dolog. Magyarországon nem lehet kapni olyan menyasszonyi ruhát, ami szép és különleges. Azok a fiatal lányok, akik a mai szempontok szerint gondolkodnak az öltözködésről, nem nagyon találják meg a számukra megfelelőt” – véli a tervező, aki egyébként a családból hozza a szenvedélyt, hiszen már a nagymamája is esküvői ruhaszalont vezetett és édesanyja jelenleg is ezzel foglalkozik. „A menyasszonyi ruha nem könnyű terep, mert nehéz kísérletezni, nagyon tradicionális, megkötött dolog és nem a divatról szól. Sokáig azt gondoltam, hogy majd én megmutatom, milyen új és izgalmas menyasszonyi ruhákat lehet tervezni, de rájöttem, hogy sokkal mélyebben rögzült a fehér ruha tradíciója, mint hogy én megmondjam, hogy mi a divatos. Ma már máshogyan gondolkodom, nem akarom forradalmasítani a menyasszonyi viseletet, nem ez a célja a tervezésnek. Az apró részletekbe szeretném belecsempészni a mai kort” – meséli.
A Printa is új kollekcióval jött ki, amelyben régi farmerekből összeillesztett bő nadrágok, eukaliptuszból készült textilekből szabott pólók és sárgás-kékes-szürkés színátmenetes tunikák találhatóak, a Printára jellemző nyomott mintákkal megspékelve. Sajnos az est másik újdonsága, Ternovszky Zita nem volt jelen a bemutatónak nem nevezhető indítópartin, de a zsinórokból és különböző fémkarikákból készült, enyhén szadomazo beütésű, nyakörvre emlékeztető ékszerei igen - és mint kiderült, nagyon jól működnek a romantikus csipkékkel.
