Az ibolya sokkal hasznosabb szerepet is betölthet, mint a tavasz hírnöke.
Az ibolya sokkal hasznosabb szerepet is betölthet, mint a tavasz hírnöke, írja a gyógynövénytúrák.hu. Amellett, hogy parfümök összetevője, illóolajat készítenek belőle, hidratáló hatása van, enyhíti a felsőlégúti-megbetegedések tüneteit. Használják az álmatlanság, és a depresszió elleni teakeverékekben, de édességként is lehet tálalni.
Az illatos ibolya (Viola odorata), mely a több mint 1000 fajjal rendelkező ibolyafélék családjába tartozik, leggyakrabban használt része természetesen a virága, melyből olajat készítenek (sajtolással vagy enflourage technikával), ami a világ egyik legdrágább illóolaja. Ugyanennek a fajnak a leveleiből párolják le az ibolyalevél-olajat (20 g tiszta olaj körülbeül 1 tonna levélből állítható elő).
A háromszínű viola, vagy vadárvácska (Viola tricolor) a natúrkozmetika eleme is, hiszen babaápoló krémek alapanyaga, míg az illatos ibolya, ami gazdag A és C vitaminokban és bizonyos antioxidánsokban, hidratáló hatása miatt különleges borotvakrémekben, szappanokban, és nappali arckrémekben is megtalálható.
Szaponin tartalma miatt nem csak nyugtató hatású főzet készíthető az ibolyából, hiszen a szaponin köptető, nyákoldó hatása elsősorban felső-légúti megbetegedésekben (légcső és hörghurut idült eseteiben, erős köhögés, stb.) hasznos. Az ibolya lázcsillapító hatása az aszpirinéhez igen hasonló, Indiában pedig az ibolya a mandulagyulladás hagyományos gyógyszere. Köptető, izzasztó és vértisztító hatásán túl jelentős álmatlanság és epilepszia elleni teakeverékekben is szerepel.
Gyökeréből enyhe hashajtó készíthetünk, azonban túlzott fogyasztása hányást is okozhat. Szaponin- és metil-szalicilát-tartalma miatt pedig nem javasolt a gyökerének túlzott külső alkalmazása sem. A szaponin ugyanis a vérbe jutva mérgező, a metil-szalicilát pedig veseelégtelenség esetén nem tud elég gyorsan ürülni a szervezetből, így túlzott bevitele szintén mérgezést okozhat.
Dekorációként számos édesség része lehet, készíthetünk például ibolyaszirupot a virág esszenciájából – ez egy francia találmány, de ugyanezt a szirupot felhasználják Amerikában ibolyás teasütemény és mályvacukor készítésére. Az ibolyát sütemények, pudingok, jégkrémek, saláták díszítésére, illatosításra is használhatjuk. A legötletesebb megoldások között találjuk a jégkockába, vagy egy egyszerű gyümölcstorta felső zselérétegébe zárt ibolyaszirmot dekorációként.
De készíthetünk belőle édességet is, például kandírozott ibolyaszirmot, Angliában közkedvelt édesség az ibolyakrémmel töltött étcsokoládé korong is, Franciaországban pedig az ibolyával ízesített likőr, a Creme Yvette.
Szirup: öntsünk fél liter forrásban lévő vizet egy csésze frissen összetört virágra, majd letakarva hagyjuk 12 órán át ázni. Szűrjük és facsarjuk át egy ruhadarabon, majd adjunk hozzá 90 dkg cukrot és főzzük 1 óráig, míg szirupos nem lesz. Üvegedényben tároljuk.
Kandírozott szirom: Egy tojásfehérjét felverünk, de nem keménnyé, csak míg habosodni kezd. Egy pillanatra belemártjuk a virágot, majd jól átforgatjuk porcukorban, hogy a cukor teljesen beborítsa. Egyenként tálcára tesszük a virágokat, és meleg helyen addig szárítjuk, amíg teljesen megszáradnak. Légkeveréses sütőben nagyon alacsony hőmérsékleten (60-70 fok) is megszáríthatjuk, de nagyon vigyázzunk, nehogy megégjen.
Ibolyakrém: 1 liter tejszínből vegyünk 1 csészényit, és forraljuk fel 10 dkg cukorral és 1 csészényi friss ibolyaszirommal. 15 percig letakarva hagyjuk állni, majd szűrjük le és hűtsük ki. A maradék tejszínben keverjünk el 6 tojássárgáját kivilágosodásig, és tegyük hozzá apránként az ibolyás tejszínt. Tűz fölött keverjük sűrűre, majd levéve keverjünk hozzá 25 g feloldott langyos zselatint és 4 tojás előzőleg keményre vert habját. Hideg vízzel kiöblített poharakba töltsük, szirmokkal díszítve tálaljuk.
