Mi a baj a magyar cukrászdákkal?

Olvasási idő kb. 3 perc

Régóta gondolkodom, hogy mi a baj a magyar cukrászdákkal, mert bárhogy is nézem, mindegyikben van valami, ami nem stimmel.

Régóta gondolkodom, hogy mi a baj a magyar cukrászdákkal, mert bárhogy is nézem, mindegyikben van valami, ami nem stimmel. Itt most eltekintenék a mindenféle sarki helyektől, ahol a szuperfinom krémestől kezdve a romlott sütiig mindent ki lehet fogni, inkább koncentrálnék az úgynevezett nagy múlttal rendelkező, híres cukrászdákra. Nagy cukijáró vagyok, de meggyőződésem, hogy itthon bizony nem nagyon értik a cukrászda lényegét az üzemeltetők, mintha még mindig azt gondolnák, hogy az ember tényleg csak hétvégén, ebéd után jár cukrászdába, hogy az egész heti gyári munka után, felvegye a topánt meg a pöttyös ruhát, és megegyen egy szelet sütit.

Nézzük például rögtön a Szamost. Számos jó pontot kiédemel, a sütik jók, frissek, finomak, nekem mondjuk túlzottan édesek és nagyon drágák, de ez már más kérdés. Számos létesítményük van szerte a városban, minden tökéletes is lenne, egy valamit leszámítva, hogy szinte semmilyen délelőttre való dolgot nem árulnak. Én például történetesen az egyik Szamos mellett lakom, szívesen beülnék néha reggelizni, van újság, van napos terasz, kellemes a hangulat, túlteszem magam azon a tényen, hogy a kávé nem túl jó, de mivel reggelire nem szeretek édes dolgot enni, választhatok a pogácsa és sajtos croissant között, de csak ha elég korán érkezem, mert általában el szokott fogyni.

Én nem azt mondom, hogy süssenek rántottát, de egy-két lazacos, májas szendvicset összedobhatnának. Amikor Madridban laktam, lenyűgöztek a cukrászdák, amik természetes, szerves részei voltak a városnak és az életnek, fiatalok és öregek találkozóhelye, és a legutolsó eldugott helyen is nagyobb volt a szendvicskínálat, mint nálunk bárhol, pedig hozzáteszem, hogy ott aztán minden sarkon lehet reggelizni. Rájöttek, hogy a helyben sütött pogácsákat és mazsolás kalácskákat simán ketté lehet vágni, és tele lehet tömni fonom cuccokkal. Nem értem nálunk ez mért nem működik, értem én, hogy tradíció, meg nagy cukrász família, de ha Harry Potteres tortát tudnak sütni, akkor a szendviccsel is meg lehetne bírkózni. Nemrég például nagyon finom mazsolás kalácsot vásároltam a Szamosban, két napig azt reggeliztük itthon, sajttal, sonkával, aztán megyek vissza, hogy vegyek még, mire közlik, hogy azt csak ünnepre sütik, legközelebb karácsonykor lesz. Pedig eladták belőle az összeset, mi ez, ha nem korlátoltság?

Aztán ott van Auguszt. Ott már apró szendvicskék is vannak, persze ott is csak akkor, ha jó időben érkezünk, azt azonban nehezen értem, hogy engedheti meg magának egy cukrászda, hogy heti két szünnapot tartson, de hogy egy ilyen szép, vonzó és különleges kerthelyiségel, mint amilyen a Sasadi úton is van, mért zárnak be vajon hatkor? Még csak április van, de máris volt pár olyan nap, amikor simán el lehetett ücsörögni a levegőn estig is. Amúgy én ezt a cukit szeretem a legjobban, nagyon jók a sütik, nem is túl édesek, így nem is mondok sok rosszat róluk.

Aztán van ugye a Daubner. Érthetetlen, hogy egy ilyen jól menő cukrászda nem volt képes több üzletet nyitni a városban, ragaszkodnak ahhoz az egyetlen, rossz aurájú, kicsi helyhez, ahol még parkolni sem lehet, és ha történetesen helyben szeretne az ember fogyasztani, akkor vagy a falat bámulja állva, vagy mint nyáron szokás, leül kintre, a járdaszegélyre. Pedig mindennél jobb süteményeik és kelt tésztáik vannak, árban is versenyképesek, mégsem lépnek tovább.

Pedig ha egy család beül egy cukrászdába, nagy az esélye, hogy apuka szendvicsezne, anyuka kávézna, kisgyerek meg tortázna. Ráadásul egy ilyen városban, ahol nagy kihívás reggelizni, igazán szükség lenne  arra, hogy a cukrászdák tovább lépjenek, és felvállalják ezt a funkciót, ha már egyszer úgyis kinyitnak reggel nyolckor.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Két ország vitatkozott ezen a pici sziklán: felváltva tűztek zászlót a Hans-szigetre

Mindössze 130 hektár, és még kopár meg lakatlan is, mégis két ország csaknem ötven évig vitázott rajta – a Hans-szigeti konfliktus azonban nem pont úgy zajlott, ahogyan azt egy határvitáról „elvárnánk”. Noha a felek között hosszú ideig politikai kérdéssé vált az ügy, nézőpontjaikat egészen békés módon közelítették egymáshoz.

Szülőség

Újszülöttek pelenka nélkül: nem ősanyaság, ez az EC

Az EC, azaz elimination communication – magyarul Természetes Csecsemőhigiénia – a baba jelzéseire és természetes ürítési ritmusára épülő szemlélet. A lényege, hogy a pelenka rutinszerű használata helyett a szülő a megfelelő pillanatban kínál fel ürítési lehetőséget a gyereknek. Az ilyen fajta együttműködés akár már az első hónapokban elkezdődhet.

Offline

A világ első női detektíve mentette meg Lincolnt a haláltól

Amikor a huszonhárom éves, megözvegyült Kate Warne 1856-ban besétált Amerika leghíresebb nyomozóirodájába, a férfiak vélhetően csak mosolyogtak rajta, ő azonban történelmet írt. Nemcsak ő lett a világ legelső női magánnyomozója, ő mentette meg Abraham Lincolnt egy merénylettől is.

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.