Evolúciós jelenség? Az emlékezet játéka okozza?
A jelenséget a szaknyelv dallamtapadásnak nevezi, angol nyelvterületen pedig az earworm, vagyis szabad fordításban kb. „fülbemászó bogár” terminust használják a fejedben gyorsan és könnyen megragadó és végtelen számú ismétlődésre hajlamos dalokra. A rutinos dalszerzők és lemezproducerek természetesen szándékosan úgy alkotják meg a potenciális popslágereket, hogy azok minél jobban belemásszanak az ember fülébe, vagyis könnyen és gyorsan megjegyezhetők és dúdolhatók legyenek.
A dallamtapadás kutatása viszonylag friss terület a pszichológusok, neurológusok körében, azonban így is több átfogó tanulmány született már a témában, a londoni Goldsmith Főiskola memóriakutatója, Vicky Williamson például úgy gondolja, a jelenségért az ún. akaratlan emlékezet tehető felelőssé. A zenét rengeteg különböző módon – érzelmi síkon, a dallam, a szöveg vagy akár a kotta mentén – rögzíti az emberi elme, ezért számos, szinte észrevétlen dolog is előhívhatja: egy kellemes emlék (éppen melyik dal szólt, amikor elcsattant életed első csókja?), egy látvány, egy szó, de akár egy illat is. Ezt bizonyítja a szakemberek megfigyelése, miszerint gyakran nem is szükséges meghallani magát a számot ahhoz, hogy beinduljon a dallamtapadás.
Mások úgy vélik, inkább evolúciós eredete lehet a dallamtapadás jelenségének: a beszéddel, hangokkal történő kommunikáció több százezer évvel korábban jelent meg az embernél, mint az írás, ezért őseink nagyon sokáig kizárólag szóban tudták megjegyezni a fontos, gyakran a túléléshez is elengedhetetlen információkat. A zene dallama és ritmusa, az ismétlődések és a rímek kiváló segítséget nyújtottak ehhez, ezért vált hajlamossá az emberi agy ezek könnyű elraktározására és felidézésére.
Mitől lesz egy dal igazán ragadós?
2010 és 2013 között az angliai Durhami Egyetem zenepszichológus szakemberei 3000 önkéntes részvételével lezajlott masszív kutatásukban pontosan megállapították, mi szükséges ahhoz, hogy egy dal igazán tapadóssá váljon. Fontos például a tempó, általában a gyorsabb számok tapadnak meg jobban a fejedben, és a ritmusképlet is sokat számít: azok a ritmusok maradnak meg a legjobban, amelyekre könnyű mozogni, például táncolni, edzeni vagy futni.
Nagy jelentősége van a dal szerkezetének és formájának is: fontos az ismétlődés, a könnyen felismerhető motívumok újra és újra előkerülése, és könnyebben megtapadnak azok a számok, melyek nem túl egyszerűek, ugyanakkor nem is különösen bonyolult szerkezetűek. Érdekes módon segíti a dallam megtapadását a dalba beékelt szünet, mely meglepetésként hat a hallgatóra, kizökkenti őt, ezért különösen emlékezetes marad.
Lássuk a legtapadósabbak listáját
No, de lássuk melyik dalokat tekinti a többség a legtapadósabbaknak, vagyis hosszú távon leginkább idegesítőnek. Húszas listánkat a Durhami Egyetem kutatásában szereplő alanyok által leggyakrabban megnevezett dalok, illetve a New York Post napilap és a Rolling Stone magazin felmérésére beküldött olvasói válaszok nyomán állítottuk össze.
Black Eyed Peas: My Humps
Los Del Rio: Macarena
Baha Men: Who Let the Dogs Out
Céline Dion: My Heart Will Go On
Lou Bega: Mambo No. 5
Spice Girls: Wannabe
Cher: Believe
Lady Gaga: Bad Romance
Journey: Don't Stop Believing
Kyle Minogue: Can't Get You Out of My Head
USA for Africa: We Are the World
James Blunt: You're Beautiful
Maroon 5: Moves Like Jagger
Piko-Taro: PPAP
Men Without Hats: Safety Dance
Lady Gaga: Alejandro
Bobby McFerrin: Don't Worry Be Happy
Berlin: Take My Breath Away
NENA: 99 Luftballons
Europe: The Final Countdown
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés