Nincs vége a világnak, sőt: ebben a 9 elképesztő dologban még fejlődtünk is

GettyImages-912015114

A világ fejlődése az elmúlt 200 évben rohamosan nőtt. Összehasonlíthatatlanul jobb az életminőség napjainkban, mint amilyen akár az 1800-as években volt.

„Bezzeg az én időmben!”, „Azok a régi szép idők!” és hasonló, nosztalgiától csöpögő mondatokat ejtünk ki a szánkon, vagy fogalmazunk meg gondolatban, illetve retró újjáélesztő sorozatokat, filmeket nézünk, vagy csak simán a régi klasszikusokat daráljuk újra és újra. A gondtalan gyermekkorra ácsingózás mellett könnyű felvenni azt a népszerű, pesszimista életszemléletet, hogy a világ egyre csak rosszabb és rosszabb. Ebben természetesen van némi igazság is, azonban a történelem nagy távlatából szemlélve mégis azt kell látnunk, hogy az emberiség, a társadalom, tehát a „világ” fejlődőképes. Ebben a 9 dologban vált jobb hellyé a világ, csak hogy valami pozitívat is láthassunk a jelenlegi helyzetben, ha már az infláció, a klímaváltozás, a Covid és az orosz–ukrán háború nyomasztó valóságától kicsit megcsömörlünk.

1. Megnőtt a várható élettartam

Nem is olyan régen, mindössze két évszázaddal ezelőtt az Egyesült Királyságban mindössze 40 év volt a várható élettartam. Az 1800-as évek környékén beütő ipari forradalom hatására azonban fokozatosan egyre több leélt évre számíthatnak az emberek: az ebben a kategóriában legjobban teljesítő országokban például 36%-os (Japán, 85 évvel), 59%-os (Norvégia, 83 évvel) és 93%-os (Szingapúr, 85 évvel) növekedés történt 2021-re saját korábbi átlagukhoz képest. Ez mind semmi, még a mai modern világ legkisebb várható élettartamú országaiban (csupán 6 országban van ez 60 év alatt) is tovább és egészségesebben élnek az emberek, mint az 1800-as évek Amerikájában vagy Angliájában: Lesothóban, a Dél-Afrikai Köztársaság területén is 53 évre számíthatnak az emberek.

A világ fejlődött: hosszabb a várható élettartam
A világ fejlődött: hosszabb a várható élettartamSolStock / Getty Images Hungary

2. Már nem az emberek 90%-a él extrém szegénységben

Elképesztő belegondolni, de az emberiség történelmének nagy részében a népesség 90%-a élt mélyszegénységben, és csupán a krémek krémje úszta meg ezt a sorsot. Az ipari forradalom előtt a többséget egyetlen rossz aratás, közepes sérülés vagy betegség választotta el az azonnali éhezéstől és a fedélnélküliségtől. Ha meg tudta engedni magának valaki, hogy vegyen egy kenyeret, hogy még egy napot túl tudjon élni, akkor nem számított szegénynek. Összehasonlításként: az Egyesült Királyság, amely akkor világhatalom volt, GDP-je 1800-ban kisebb volt, mint az ezredfordulós Zimbabwénak. 

A globális szélsőséges szegénység a 17. század első éveiben kezdett csökkenni, de a legnagyobb ütemű mérséklődés 1950-től figyelhető meg, amikor a globalizáció felgyorsította a tudás, a technológia, az erőforrások és a szolgáltatások kereskedelmét és cseréjét. Az 1950 óta eltelt hét évtizedben a globális mélyszegénység 63%-ról 2015-re nagyjából 9,5%-ra csökkent.

3. A beltéri levegőszennyezettség csökkent

A magas szintű beltéri levegőszennyezettség generációkon keresztül rontotta az emberek életminőségét, amikor szilárd bio-tüzelőanyagokat voltak kénytelenek használni fűtésre és főzéshez. A rossz minőségű és nem hatékony szilárd tüzelőanyagok égetése a lakótérben és környékén befeketíti a falakat és a tüdőket egyaránt, aránytalanul nagymértékben befolyásolva az 50 felettiek és az 5 éven aluliak egészségét. 

Az 1990 és 2019 közötti közel három évtizedben a háztartási légszennyezésnek tulajdonítható idő előtti halálozások száma az összes országot figyelembe véve több mint 2 millióval csökkent. Ez annak köszönhető, hogy sok helyen át tudtak váltani a szennyező és veszélyes tüzelőanyagok használatáról(fa, szén és faszén) tisztább üzemanyagokra (pl. kerozinra és etanolra). 2000 és 2020 között 49,5%-ról 69%-ra nőtt azok száma, akik a főzéshez tiszta tüzelőanyagokhoz férnek hozzá. Az elektromos áramhoz való hozzáférés pedig még tisztábbá teszi a beltéri levegőt.

A világ fejlődött: napjainkban a legkisebb az éhezés globálisan
A világ fejlődött: napjainkban a legkisebb az éhezés globálisanNazar Abbas Photography / Getty Images Hungary

4. A történelem során átlagosan most a legkisebb az éhezés

Az étel szempontjából vizsgált történelemre az éhezés és az éhínségek voltak jellemzőek. Azonban az ipari forradalom óta napjainkig négy nagy erő alakította át az élelmiszerrendszerünket: (1) a Bosch–Haber-eljárás a szintetikus műtrágyák előállítására, (2) a Norman Borlaug által bevezetett nagy termőképességű növényfajták, (3) a globalizáció és a kereskedelem növekedése és (4) a tömeges mezőgazdasági iparosítás és gépesítés. Míg az 1860-as és 1940-es évek között 100 000-ből 57 életet követeltek az éhínségek világszerte, addig az 1950-es évek és 2016 között már csak 14,4-en hunytak el emiatt a 100 000-ből, tehát 75%-os javulás történt az éhezés okozta elhalálozás terén.

5. Léteznek vakcinák a betegségekre

Kevés innovációról mondható el, hogy egymilliárd életet megmentett volna, de a vakcinák pont ebbe a kategóriába esnek a tiszta víz, a jobb higiénia és a műtrágya társaságában. Csak a himlő elleni vakcina önmagában 5 millió életet ment meg évente, tehát 1980 és 2018 között 150–200 millió életet. A 15 leggyakoribb védőoltás – a diftériától és a kanyarótól a pertussisig és a rubeoláig – együttesen több milliárd ember életét mentette meg, és ennek legnagyobb haszonélvezői az 5 év alatti gyermekek. 

6. Nagyon kevés az analfabéta

Soha nem tudtak ennyien írni-olvasni, soha nem volt ennyire tanult a globális társadalom, mint manapság. A nyomtatás beköszönte előtt túl drágák is lettek volna még a könyvek az átlagember számára, így a 15. századi Angliában például a társadalom 95%-a analfabéta volt. Az extrém alacsony írás-olvasás tudók száma az 1800-as években kezdett el fokozatosan javulni, és az 1930-as évektől számítva váltott át rohamos fejlődésbe.

Míg 1800-ban a 15 év felettiek csupán 12%-a tudott olvasni és írni, addig 2020-ra ez 87%-ra nőtt. Manapság a Föld lakosságának nagy része nem analfabéta, azonban néhány helyen még mindig rendkívül alacsony az írni-olvasni tudók aránya (Afganisztánban 37%, Nigériában 35%, Maliban 31%, Szomáliában pedig mindössze 5%). Ehhez képest a magyarok 25%-a számít funkcionális analfabétának, tehát ugyan tudnak írni és olvasni, de nehezen betűzik ki a dolgokat, és nem teljesen képesek megérteni az olvasott szövegek tartalmát.

A világ fejlődött: soha sem volt korábban ennyi embernek hozzáférése friss vízhez
A világ fejlődött: soha sem volt korábban ennyi embernek hozzáférése friss vízhezIlias Katsouras jr / Getty Images Hungary

7. Biztonságos vízellátás és tisztaság jellemző a legtöbb helyre

Még a 18. században is alig akadt olyan, aki biztonságos vízellátásnak és higiéniának örvendhetett volna, pedig ezek a tényezők létfontosságúak: nélkülük tömeges megbetegedések és halálozások milliárdjait okozták fertőző betegségek. A helyzet egyre javul, bár még 2019-ben is 1,2 millió és 756 ezer halálhoz vezettek a nem megfelelő körülmények ezen a téren. Globálisan 74%-ra ugrott 2021-re (a 2000-es 62%-ról) a népesség azon része, akik biztonságos vízellátáshoz fértek hozzá, a higiéniát illetően pedig 54%-ot értek el 2021-re (2000-ben még csak 29%-ra volt ez jellemző).

8. Csökkent a gyermekhalálozás

Az ipari forradalom előtti időkben régiótól és társadalmi osztálytól függetlenül a gyerekek 40%-a nem élt tovább 5 évnél. A fertőző betegségek és az alultápláltság veszélyeztette az életüket a legjobban. 2021-re azonban a gyermekhalálozás globális átlaga 3,7%-ra csökkent.

9. Gazdasági növekedés 

Még ha most gazdasági válságban is vagyunk, jelentős gazdasági növekedés történt az 1820-as évekhez képest. Az 1820 és 2018 közötti években az egy főre jutó GDP inflációval kiigazítva soha nem látott mértékben nőtt meg: 1102 dollárról több mint 15 000 dollárra. A globális termelékenység és jólét hihetetlen mértékű növekedése alapvetően megváltoztatta bolygónkat. A gazdasági növekedés a haladás motorja és az innováció elsődleges mozgatórugója, amely javítja az életszínvonalat és fokozza az általános emberi boldogulást.

Szakácskönyv egy kis extrával!

 

Mentes Anyu legújabb könyvét azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.

Most AJÁNDÉK üvegpalack és vászontáska is jár a könyv mellé!

Tekintsd meg ajánlatunkat,  kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra