A szociális hozzájárulást, vagy közismertebb nevén a szochót a kamatjövedelmek után kell fizetni. Sokáig ezt csak a kormány által kihirdetett vészhelyzet ideje alatt kellett megfizetni, ám augusztus elejétől már azon kívül is 13 százalékos adó terheli a legtöbb megtakarítási forma kamatjövedelmét – derül ki a Pénzcentrum cikkéből.
Szerencsére léteznek olyan befektetési és megtakarítási formák, amelyek mentesülnek a szochotól. Ezek a következők:
- állampapírok
- ingatlanbefektetési alapok
- megtakarítási életbiztosítások, amennyiben már 10 éve indult a befektetés
- lakástakarékok
- tartós befektetési számlás (TBSZ) szerződéseken elért hozamok
Így nem terheli extrateher a spórolt pénzed
Tuli Péter, a HOLD Alapkezelő intézményi üzletág igazgatója elmondta: alapvetően minden befektetési formára vonatkozik a rendelet, amely kamatjellegű jövedelmet eredményez. Ilyen például a többi között a betét, a kötvény, a befektetési alap és az életbiztosítás is. Mivel a tartós befektetési számlák mentesek az adótól, minden lehetséges, kicsit is hosszabb távú befektetést érdemes TBSZ alá helyezni.
A szochót 2023 júliusa óta kell megfizetni kamatjövedelmek után, amelyeket így a 15 százalékos személyi jövedelemadón felül még 13 százaléknyi pluszadó is terhel. Az eredeti rendelet értelmében a szochót csak a vészhelyzet ideje alatt kell fizetni, annak lejártával vagy eltörlésével megszűnik. (A jelenleg is érvényben levő vészhelyzetet a kormány az ukrajnai háború miatt hirdette ki 2022. május 25-én – korábban kétszer léptettek érvénybe vészhelyzetet, mindkétszer a koronavírus-járvány miatt.) Ez változott meg a Magyar Közlönyben 2024. június 18-án megjelent törvénnyel, amely tulajdonképpen állandósítja a kamatjövedelmek után fizetendő szociális hozzájárulási adót.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés