piramis építés

Csütörtökön hozták nyilvánosságra azt a tanulmányt, mely feltárja a régi titkot: hogyan sikerült eljuttatni az egyiptomi piramisok hatalmas köveit a Nílus partjától oly messzire. A ScienceAlert beszámolója szerint a tudósok már rég sejtették, hogy egy eltemetett folyószakaszt kell keresniük: végre megtalálták. 

Bár a franciaországi Aix-Marseille Egyetem kutatói egyes paleoökológiai nyomok segítségével már korábban rekonstruálták, hogyan nézhetett ki az egyiptomi Nílus folyó az elmúlt 8000 évben, azt csak a napokban nyilvánosságra hozott tanulmány szerzőinek sikerült minden kétséget kizáróan kideríteni, pontosan hol is húzódott az a már megszűnt folyóág, mely a piramisépítkezéseket is segítette. 

A folyó egy megszűnt ága segített a piramisok építésében

A Nílus nemrég felfedezett, de több ezer éve betemetett egykori mellékága segíthette az óriási kőtömbök elszállításában az egyiptomiakat. A mintegy 64 kilométer hosszú folyóág, amely az ikonikus gízai piramiskomplexum mellett is elhaladt egykor, évezredekig sivatag és termőföld alatt rejtőzött. Felfedezése magyarázatot ad arra, hogy a 31, ma is ismert piramis 4700-3700 évvel ezelőtt miért épült szinte láncvonalban a Nílus völgyében, látszólag a folyómedertől oly távol.

Az ókori egyiptomi főváros, Memfisz közelében található sáv magában foglalja a gízai  nagy piramist, melyet Hufu fáraó számára építettek, illetve a mellette található két kisebb építményt, Hafré és Menkauré nyughelyét, a környező templomokat, a halottkultusszal kapcsolatos építményeket, a fáraók asszonyainak sírhelyeit is.

A régészek régóta sejtették, hogy az ókori egyiptomiak egy közeli vízi utat használtak a piramisok építéséhez használt óriási anyagok mozgatására, de úgy vélték, ez mesterségesen létrehozott csatorna lehetett. 

"Senki sem volt biztos ennek a hatalmas vízi útnak a helyében, alakjában, méretében vagy abban, hogy ténylegesen hol helyezkedett el a piramisokhoz képest"

- nyilatkozta Eman Ghoneim, a vezető szerzője, az Egyesült Államok Észak-Karolinai Wilmington Egyetemének munkatársa az AFP-nek.

A nemzetközi kutatócsoport radar- és műholdfelvételek segítségével térképezte fel a folyóágat, amelyet Ahramatnak neveztek el. A szó arabul piramisokat jelent. A radar által biztosított technika egyedülálló lehetőséget adott nekik arra, hogy a homokborítottá felszín alá is beláthassanak, és képeket készítsenek rejtett objektumokról, köztük eltemetett folyókról és ősi építményekről is.

A piramisok környezetéből és a környékről származó üledékmagokban végzett felmérések már korábban is megerősítették egy folyó jelenlétét. A most feltárt folyóágról kiderült, hogy mintegy 4200 évvel ezelőtt, egy hosszú, száraz időszak során száradhatott ki, de már azt megelőzően is egyre gyakrabban került nagy mennyiségű homok alá. 

Ghoneim úgy véli, több piramistól indult egy egyfajta megemelt sétány, mely a folyó mentén futott, majd a kikötőként szolgáló Völgy-templomoknál ért véget. "Ez azt jelzi, hogy a folyó „kulcsszerepet játszott a piramis építéséhez szükséges hatalmas építőanyagok és munkások szállításában” – magyarázta a vezető kutató.

Piramisok mindenfelé a Nílus mellett

"A víz folyása és térfogata az idők során változott, így a 4. dinasztia királyainak már másként kellett dönteniük, mint a 12. dinasztia királyainak" - mondta Suzanne Onstine, a Memphisi Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője. Ő úgy véli, a folyók partján lehetett az a hely, ahol a fáraók temetkezési kíséretét fogadták, mielőtt a holttestüket a piramison belüli végső temetkezési helyükre szállították volna. Az újonnan felfedezett folyó medrének változása szerinte arra is utalhat, hogy egyes piramisok miért épültek különböző helyekre.