Alig pár éve egy egész ország izgult azokért a nagymacskákért, amelyek valahogy az országba kerültek, aztán megszöktek gazdáiktól. A nyom nélkül eltűnt fekete párduc minden bizonnyal illegális úton került tulajdonosához, a szerencsétlen sorsú szervált azonban legálisan tarthatta gazdája. De mitől függ, hogy melyik állatból lehet házi kedvenc, és melyeket nem vihetjük haza semmiképpen, bármennyire is vágyunk rá mi, vagy éppen gyermekünk?
A kicsi és nagyobb termetű háziállatok tartásáról hazánkban is kormányrendeletek, illetve törvények rendelkeznek. Ezek a szabályozó dokumentumok nemcsak a tartható és tiltott fajok listáját tartalmazzák, de azt is, milyen körülményeknek kell megfelelniük egészségügyi szempontból, milyen nyomkövető eszközökkel kötelező megjelölnünk őket, illetve szaporíthatóak-e, és milyen feltételekkel.
Nem lakásba való?
A 2015-ben életbe lépett rendelet három kategóriába sorolja az állatokat tartási lehetőségeik alapján. A különösen veszélyes állatfajokat, mint például az emberszabású majmokat, majomevő sast, krokodilt, zsiráfot, pumát, kazuárt vagy éppen a fekete párducot ma már semmilyen körülmények között nem tarthatunk otthon magánszemélyként, erre csak az állatkerteknek, illetve a cirkuszi menazsériáknak van lehetőségük különféle engedélyezési folyamatokat követően.
Szakmai tapasztalattal, cselekvőképes felnőttként azonban némely közepesen veszélyesnek minősített kedvenccel megosztozhatunk az otthonunkon, amennyiben az alkalmas rá. Ha kedveljük az kengurukat, a farkasokat, vagy szívesen osztoznánk lakóhelyünkön egy szalagos varánusszal, netán egy több méter hosszúra növő csörgőkígyóval, engedélyre ugyan szükségünk van, nemcsak a hatóságoktól, de szomszédainktól is, de bátran hódolhatunk szenvedélyünknek.
Ha mindenáron nagymacskát tartanánk
Van azonban arra is lehetőség, hogy a házi cicánál egy kicsit nagyobb tappancsos doromboljon a kandalló előtt, ugyanis a közepesen veszélyes állatnak minősülő szervál, az ocelot, a hiúz, az aranymacska és a ködfoltos párduc is legálisan tartható állat Magyarországon.
Fontos észben tartanunk azonban, hogy a törvény alapján az első és második kategóriába sorolt állatok tartása engedélyköteles. Ha ezt elmulasztjuk, vagy nem tartjuk be a szabályokat, bűncselekményt követünk el, mely két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
Még könnyebb dolgunk lesz, ha az elővigyázatosságot igénylő kategóriából válogatunk, emut vagy struccot, hangyászt, tatut, pettyes szarvast és antilopot jóval könnyebben hazavihetünk. A kérdés csak az, valóban felkészültünk-e a befogadásukra.
Felelős lettél azért, amit megszelídítettél?
Saint-Exupéry kis hercege is elsőként tanulta meg, amikor egy vadállattal kapcsolatba került, hogy mekkora felelősséget jelent egy érző élőlény befogadása. A statisztikák szerint a gyepmesteri telepekre leadott kutyák közel fele közvetlenül olyan emberektől érkezik, akik megunták őket. Ez az arány is azt mutatja, hogy a felelős állattartás nagyon gyerekcipőben jár. Egy egzotikus állat esetében ez fokozottan igaz. Ha különleges kis kedvencünk van, akkor valószínűleg sokkal több energiát kell fektetnünk ellátási körülményeibe. Az eleséget sem biztos, hogy bármelyik sarki kisállat-kereskedésben megvásárolhatjuk, sok esetben rendszeresen meg kell újítani az engedélyeit is, ez pedig fokozott állatorvosi vizsgálattal, utazással, papírmunkával is járhat.
Ugyan főleg a húsvéti időszakban nő meg a pár napig cukinak tűnő naposcsibék és nyulak forgalma az állatmenhelyeken, de sokkal nagyobb veszélyt okozhat, ha illegálisan tartott kedvencére un rá valaki. A büntetéstől való félelem gyakran sarkallja arra a tulajdonosokat, hogy titokban engedjék ki a természetbe a megunt állataikat.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársai is rendszeresen találkoznak ilyen, a vízbe engedett, korábban kedvtelésből tartott házi kedvencekkel. A legnagyobb riadalmat a tavalyi évben a keselyű- és aligátorteknősök okozták a magyar tengerben. Ezek a páncélosok eredeti élőhelyükön is veszélyes ragadozók, de ott a lakosság felkészült velük kapcsolatban. Itthon óriási sérüléseket okozhatna már egy példányuk is, ráadásul az elmúlt telek időjárási viszontagságai nem veszélyesek rájuk, akár szaporodásképes is lehetnek éghajlatunkon. A kisebb, meleg állóvizeinkben és a Holt-Tiszában is gondot okoznak például a korábban eleresztett ékszerteknős-kolóniák, melyek fokozatosan szorítják ki az egyetlen őshonos teknősfajt, a mocsári teknőst.
Pécsi Tibor, a kőröshegyi teknőspark és mentőközpont vezetője jelenleg is őriz öt keselyű- és ugyanennyi aligátorteknőst, amelyeket gondatlan gazdik engedtek el a természetben.
„Egyiküket a Dunából fogták ki, és miután hozzám került, másnap ötven tojást rakott. Szerencse, hogy ez az esemény nem a természetben történt” – nyilatkozta tavaly.
Nemcsak az emberekre veszélyes tehát, de az ökoszisztéma felborulásához is vezethet, ha felelőtlenül engedjük szabadon megunt állatainkat.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
