Ez az idővel súlyosbodó neurológiai állapot először jellemzően 50-60 év felett jelentkezik, ezért kutatók a kialakulás legvalószínűbb okait az életkor, a genetika és a környezeti hatások együttesében látják. A férfiaknál valamivel gyakrabban diagnosztizált betegség remegéssel, a mozgások lassulásával és az izmok feszességének és rugalmatlanságának fizikai tüneteivel jár. A pszichés tünetek között szerepel a szaglásvesztés és a depresszió éppúgy, mint a memóriazavarok, de mire a tipikus tünetek észlelhetővé válnak, az agy érintett területének sejtállománya már visszafordíthatatlan veszteséget halmoz fel, így a korai felismerés döntő lenne.
Dr. Cynthia Sandor, a brit Demencia Kutatóintézet (UKDRI) és a Cardiffi Egyetem Idegtudományi és Mentálhigiénés Innovációs Intézetének (NMHII) kutatója, csapatával együtt, 2013 és 2016 között több mint 100 000 résztvevő adatait rögzítette. A későbbi vizsgálatok alapján megállapították, hogy már 7 napi, orvosi minőségű okosóra-viselés és adatgyűjtés elegendőnek bizonyult arra, hogy a mesterséges intelligencia azonosítson bizonyos figyelmeztető jeleket azoknál az alanyoknál, akiknél hét évvel később Parkinson-kórt állapítottak meg. Vagyis
a mesterséges intelligencia már 7 napnyi, okosórával mért adat alapján felismerte azokat a megegyezéseket, amiket a kontrollcsoport tagjaival szemben, egységesen azok mutattak, akiket hét évre rá Parkinson-kórral diagnosztizáltak.
A veszélyeztetettek szűrése így nemcsak hogy az eddigieknél jóval korábbi stádiumban már lehetségessé válik, de ez a módszer hatékonyabb szűrőeszköznek is bizonyul a már ismerteknél.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
