mű hiba

A kórházak adósságai újra meg újra termelődnek Magyarországon, hangzott el a konferencián az Economx cikke szerint. Az államkincstár felé elszámolási kötelezettséggel nem rendelkező orvosegyetemekkel együtt a kintlévőség meghaladja a 116 milliárd forintot is, árulta el Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a lapnak.

Somogyi Aliz, a Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház gazdasági igazgatója a konferencián egyrészt kiemelte azt, hogy fontos lenne megállítani vagy legalább lassítani az adósságfelhalmozódás folyamatát, másrészt pedig az inflációval történő korrekcióra is szükség van az eszközbeszerzések terén. A lejárt tartozásokat elmondása szerint 3 havonta korrigálni kell.

A kórházi finanszírozásban is jelentkező problémának tartja azt is, hogy egyre több kártérítési pert indítanak orvosokkal szemben, de a magánszektor elszívó hatása sem hozza túl jó helyzetbe a közkórházakat meglátása szerint. 

A műhibaperekben nagy összegek foroghatnak kockán

Mint arról korábban beszámoltunk, évente több száz pert indítanak milliárdos nagyságrendű kártérítésekért hazai orvosi műhibák kapcsán, az elmúlt években megjelentek az esetenként százmilliós összegű követelések is. A nagy értékű, százmillió forint fölötti perekben jellemzően vagy több károsult fog össze, vagy nagyon súlyos esetekről, súlyosan károsodott gyermekekről, végtag- vagy gerincsérült felnőttekről van szó.

Akkor járhat még valakinek igazán komoly kártérítés, ha magas jövedelmű személy esik ki a műhiba miatt hosszú időre a munkából. Az eredetileg megítélt összegen felül kamatot is számítani kell a kártérítésre, ez tovább emeli a kórházakra rótt anyagi terhet is.

A károkozóra, azaz a hibát vétő orvosra nem lehetséges ebből a teherből sokat áthárítani: gondatlan károkozás esetén négyhavi távolléti díj lehet a szakember által fizetendő összeg. Szándékos károkozásnál a teljes összege, de ilyesmire az egészségügyben nem nagyon van példa.