A tudósok még mindig nem jutottak közös nevezőre azzal kapcsolatban, hogy honnan is származik az a furcsa és sokféle nyelv, amiket mára az emberiség beszél. Mert nem kevés az a ma ismert 150-200 nyelvcsalád, amelyekbe a számos beszélt, kihalt, vagy több dialektussá is tovább bomlott nyelvek tartoznak. Az általánosan elfogadott álláspont 3-6000 nyelvet ismer ma el a világon, melybe beletartoznak a már kihalt nyelvek is, de pontos számot erre vonatkozóan több okból sem tud felelősen kijelenteni senki.
- Egyrészt, mert nehéz meghatározni sok nyelv esetében, hol a határ az önálló nyelvnek, vagy csak dialektusnak tartott változat között.
- Másrészt azokról a kicsi és zárt közösségek által beszélt nyelvekről is nehéz lenne számot adni, amelyek távoli vidékeken és csak szóbeli formában léteznek. Szóval, a nyelveket valószínűleg nem nagyon fogja pontosan összeszámolni senki.
De kialakulásuk módjával kapcsolatban sem jutottak eddig dűlőre a téma szakavatott kutatói. Van, aki a monogenezisnek nevezett egy tőről fakadás híve:
Minden külföldi nyelv egy tőről fakad: monogenezis, kvázi Bábel
Az egy azonos, közös gyökérrel rendelkező nyelvek elmélete azt hirdeti, hogy minden később szétvált variáns ugyanattól az egy ősi közös nyelvtől származtatható.
Az ószövetségi bábeli zűrzavar története is egy egységes nyelvet beszélő emberiségről szól. A közös nyelv segítségével könnyen kialakuló kommunikációt és összefogást az emberek egy, az eget ostromló bábeli torony építésére kívánták felhasználni. Isten ekkor úgy döntött, összezavarja a nyelveket, hogy ezzel bontsa meg az ellene lázadni készülő emberek egységét.
Poligenezis
Az egy gyökérből eredeztetés elvével szemben párhuzamosan létezik a poligenezis tézise is. E szerint a világ különböző pontján egy időben több nyelv kezdett egyszerre kialakulni. A sok eredetet valló nézetek szerint ezek a kezdetben kialakuló ősnyelvek fejlődtek tovább, bomlottak szét, változtak és terjedtek el.
Nyelvcsaládok
A világ legnagyobb részének nyelveit magában foglaló indoeurópai nyelvcsaládba tartoznak olyan nyelvek, melyeket tovább csoportosíthatunk: latin, germán, szláv, görög, kelta, örmény, iráni nyelvek közé.
Élők és holtak
A latin például elkezdett kettéválni irodalmi és úgynevezett vulgáris latinná. Ez utóbbit sem csak káromkodásra használták, hanem ez az utca embere által beszélt változat volt, amely aztán elkezdett különböző variánsokká, mára külön nyelvekké szétválni és továbbfejlődni. Így ma megkülönböztetünk az újlatin nyelvek között: spanyolt, olaszt, franciát, portugált, és a kevesebbek által ismert katalán, vagy a legtöbbek által nem ide sorolt románt is, az irodalmi latin pedig mindeközben holt nyelvvé vált.
Idegen kultúrák, csúnya szavak, félreértések sora:
És amióta ennyiféleképpen beszélünk, azóta rengeteg félreértésre, mosolygásra vagy sértődésre adtak okot a különböző nyelvet más és mást jelentő szavak, kifejezések:
- Egy kedves és magyarul lelkesen tanuló baszk anyanyelvű hölgy egyszer azt próbálta kifejezni, hogy a nagy hőség ellenére, fiatalabb lánytestvérének soha nincs melege, de a mondat valahogy így hangzott: „faszik a hugyom”.
- A spanyolban átlagos és viszonylag gyakran előforduló curva (ejtsd: kurvá) szó jelentése annyira ártatlan, mint egy kanyar, vagy egy ív, mégis, ha egy magyar meghallja, mindig pironkodni kezd.
- Ugyanígy a „no bebas” felszólítás (kiejtése: no bébász) sem jelent semmi csúnyát, egyszerűen csak arra szólít fel spanyolul, hogy ne igyál.
- Ezzel ellentétben a mi szerda szavunk kiejtve az összetévesztésig hasonlít a spanyol cerda szóhoz, melynek jelentése nőnemű disznó, olykor pejoratív konnotációval: ribanc.
- Nem is beszélve a fentebb említett, magyar ajkúak között annyira megszokott puszizáson, amitől egy angol ajkú szeme kerekedik nagyra.
- De meglehetősen nagy megrökönyödést váltott ki a magyar színjátszó társulat tagjai között is a darabjuk főpróbáját végignéző külföldi rendező, aki magyarul igyekezett reflektálni a látottakra e-mailben, az előadás előtt, és csak annyit írt: „egyelőre egy kalap szar!" Csak több sértődés és álmatlan forgolódással töltött éjszaka után derült fény a félreértésre, hogy valójában azt a kifejezést kereste az illető jókívánságai kifejezésére: „egyelőre egy nagy kalappal!"
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés