Bár idén meglehetősen hosszan elhúzódó vénasszonyok nyarának örülhetünk, a hideg nappalokkal együtt a fagyos éjszakák is beköszöntenek hamarosan. Vajon megkönnyíti az indulást a dermesztő hajnalokon, ha sokáig járatjuk a kocsit?
Nem csak a zárak és az ablakok fagynak be hajnalra a kültéren parkoló autókon, a hideg levegőtől lassabban indul a kocsi is, érdemes időben felkészülni, hogy zökkenőmentesek legyenek a reggelek. Egy friss kutatás eredményei újabb érvként szolgálhatnak azt illetően, hogy mi lehet a tökéletes módja a kocsik beindításának a hidegebb időszakban.
Az öreg autók országa
Az elmúlt másfél évtized során alapvetően megváltozott a kocsik elektromos rendszere. A magyar autósok jelentős része azonban nem engedheti meg magának, hogy rendszeresen új autót vásároljon, a KSH idei statisztikai adatai alapján a magyar gépjárművek átlagos életkora 15 év körüli. Hiába nőtt a forgalomban lévő kocsik száma, a 2023-as év során a nyugati országokból importált járművek több mint 60 százaléka szintén öreg, ha nem is ennyire, de 10 évnél mindenképp régebben gurultak ki a gyárakból.
A legöregebb autók bőven középkorúak
A Magyarországon forgalomban levő autók kor szerinti listáját az Index egyik friss cikke szerint a Zastavák vezetik, közel 37 éves átlagos életkorukkal. A jelenleg is kapható márkák közül – főként a rendkívül népszerű, oldtimer autóiknak köszönhetően, a Fiat az első, a hazai fiatosok autói átlagosan 17,3 évesek. Őket követik az Opelek, jócskán lemaradva, ennek a márkának a példányai átlagban 11,3 éve koptatják a magyar utakat. A dobogó harmadik fokán pedig a Volkswagenek állnak a maguk 12,7 évével.
Éppen ezért érdemes kiemelt figyelemmel lenni arra, miként bánunk velük a hidegben, hogy a lehető legtovább megfelelően működhessenek. Egy friss kutatás éppen az autók élettartamának meghosszabbítása érdekében vizsgálta, miként hat a reggeli rutin a motor élethosszára.
A Kelet-Finnországi Egyetem és a Tamperei Egyetem közös vizsgálata során azt kívánták kideríteni, vajon segít-e a zökkenőmentes indulásban az, ha előfűtjük a kocsit indulás előtt. A kutatók leginkább a járművek üzemanyag-fogyasztására és károsanyag-kibocsátására összpontosítottak ezzel kapcsolatban.
A Finnországban lebonyolított mérési kampány során a külső hőmérséklet több esetben –28 Celsius-fok alá esett, így valóban extrém hidegben sikerült megfigyelniük a folyamatokat. A mérések során a tipikus városi használatot vették figyelembe, azaz viszonylag rövid távon ingáztak a sofőrök – mintha csak munkába mennének, vagy elvinnék a gyerekeiket óvodába, iskolába. Gyakran megálltak, hiszen a piros lámpáknál való várakozás vagy a gyors ki- és beszállás során nem feltétlenül kell a mindennapokban sem leállítani a motort. Mindeközben folyamatosan monitorozták, mennyi üzemanyagot fogyaszt az autó, illetve mennyi káros anyagot bocsát ki.
Így viselkedik az autók motorja télen
Az egyes kocsik háromféleképpen tették meg ugyanazt az utat a hidegben, először hidegindítás után, majd előfűtötten, illetve menet közben már bemelegített motorral is megnézték a fenti értékeket. Mint kiderült, hidegindítást követően az extrémnek tűnő hűvösben mintegy 14 kilométernyi vagy 19 perce tartó utazásra volt szükség ahhoz, hogy a motor elérje az optimális, 60 fok fölötti üzemi hőmérsékletet.
A hatékony, legalább 1 kW-os előmelegítők segítettek a motor hűtőfolyadékának felmelegedését indítás előtt, de nem gyorsították fel jelentősen az optimális üzemi hőmérséklet elérését – mondta Ville Leinonen kutató. A magasabb indítási hőmérséklet elsősorban a jármű kényelmét javította azáltal, hogy melegebb lett az utastérben, és megakadályozta az ablakok befagyását.
Az előmelegítés közvetlenül az indulást követően nem járt azonban jelentős következményekkel, ugyanis alig 4 százaléknyi különbséget jelentett az üzemanyag-fogyasztást tekintve. Amikor viszont már elérték a megfelelő üzemi hőmérsékletet a kocsik, a korábbiakhoz képest akár 20 százalékkal kevesebb üzemanyag kellett nekik a haladáshoz. A kutatók szerint ez a 4 százalékos eltérés az azonnal, illetve a felmelegedést követően elinduló gépjárművek esetén szinte semmiféle különbséget nem jelent egy átlag 20 perces út során, ráadásul a károsanyag-kibocsátás szempontjából sem volt számottevő eltérés, mindezek alapján feleslegesnek tartják tehát az autó védelmében előmelegíteni a motort.
Egyébként sem javasolt a motor érdekében a motorjáratás, főleg nem gázfröccsökkel megfejelve. A legideálisabb a motorindítást követően egy percen belül elindulni, és alacsony fokozatban, lassan közlekedni, majd közepes fordulatszámon, továbbra sem kapcsolva magas fokozatba folytatni utunkat az üzemi hőfok eléréséig. A hosszú percekig tartó motorjáratás haszna talán csak az ember kényelmében mérhető, a jobb látási viszonyok, a nem lefagyó ujjak azonban kisebb haszonnal kecsegtetnek, mint amekkora kárt okozhatnak.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
