Ez a világ legidegesítőbb hangja: megvan az oka, miért mászunk tőle falra

GettyImages-82190255

Vannak, akik érzékenyebbek rá, mások kevésbé, azonban szinte mindenkinek akad olyan hanghatás, amitől rosszul érzi magát. Összegyűjtöttük, mi lehet az oka annak, ha nem viseljük jól a környezet zajait.

Csoszogás, szipogás, kréta a táblán – csak néhány azon hanghatások közül, amit a legtöbb ember nem szeret. Megkérdeztük olvasóinkat, mitől érzik magukat a leginkább rosszul, és igyekeztünk utánajárni annak is, mi okozza a kellemetlen érzéseket. 

Általánosságban elmondható, hogy az emberek jelentős része hasonló hanghatásoktól mászik a plafonra. Ezek között az első a kréta vagy a köröm a táblán – erről valószínűleg mindegyikünknek van legalább egy iskolai élménye. S bár már rég nem koptatjuk a padot, fülünkben még mindig visszhangzik, ami akkor történik, ha kicsúszik az irányítás a tanár kezéből írás közben. Kígyózva halad a gerinc mentén, mintha idegeinken szánkázna, szinte feláll a szőr a hátunkon már a gondolatától is. 

Te is szinte hallod, igaz? Sokaknak ez a világ legidegesítőbb hangja
Te is szinte hallod, igaz? Sokaknak ez a világ legidegesítőbb hangjaKlaus Vedfelt / Getty Images Hungary

Némelyek érzékenyebbek a hangokra

Az IFLScience audiológus szakértővel együtt vizsgálta meg a bosszantó hangok témáját. Mint azt a lapnak Jodi Sasaki-Miraglia elmondta, leginkább a túl magas, illetve hangos zajok azok, amik a legtöbb embernek gondot okoznak. 

„Az igazán hangos vagy magas zajok a leginkább zavaróak, például az otthoni füstjelzők vagy az utcán elhaladó mentőautó – mondta a szakértő. Sokak fülét bántják a tűzijátékok, a hangos építkezési hangok vagy egy olyan koncerten való részvétel, ahol a helyszín és annak akusztikája nem megfelelő.”

Egy füstjelző vagy a sziréna szándékosan erős és intenzív hanghatása nem véletlenül bántja a fülünket, éppen az a célja, hogy hatékonyan hívja fel a figyelmet a veszélyre. Az egyéb, nem vészjelző hangokkal kicsit más a helyzet, egy részük elkerülhető, például füldugó használatával, aki pedig nem szereti a zajt, valószínűleg kerüli a rockkoncerteket. Léteznek azonban olyan, bosszantó zajok, zörejek, melyeket nem tudunk ilyen egyszerűen kizárni életünkből. 

Kisgyermekes olvasóink az Anya! többedik elhangzását is bosszantónak tartják
Kisgyermekes olvasóink az Anya! többedik elhangzását is bosszantónak tartjákJGI/Jamie Grill / Getty Images Hungary

Szörcs, csámcs, nyamm – te elviseled?

Megkérdeztük olvasóinkat is, hogy számukra mik a legkellemetlenebb zajok környezetükben. Kisgyermekes válaszolóink szinte egyöntetűen a napi 167 384. „anya” felkiáltást jelölték meg bosszantóként, aminek oka valószínűleg nem csak a gyermek hangszíne, egyszerűen a pszichés terhelés, ami a folyamatos rendelkezésre állással jár, önmagában képes zavaró és fárasztó lenni. Voltak köztük, akiket a túl nagy csend is zavart – hiszen akkor bármi történhet –, és olyanok is, akiket a zenélő játékok, a csattanások bosszantanak. 

Ami talán a témában relevánsabb, azok olyan, önkéntelenül, más emberek által kiadott hangok, melyekkel sokaknak együtt kell élniük. Barbara számára például azt a legbosszantóbb hallani, ahogy valaki falatot formál a szájában, vagy hangosan nyel, Kati a csámcsogástól mászik falra, Éva pedig férje cöccögő hangjától – jelentsen ez bármit is. A csámcsogás, az orrfújás helyetti szipogás, az ásítás vagy böfögés közben beszélő emberek hangját többen is említették. Kata és Anna a hungarocell dörzsölődő hangjától van rosszul, és többen említették a száraz szem pislogásának, illetve az ultrahangos állatriasztóknak a zaját is. 

Amikor a gyerekem leejt valamit, és hallom, hogy gurul, koppan, már MEGINT. De egyáltalán nem bírom elviselni az ASMR-felvételeket sem – írta Gréta. 

ASMR-nek nevezzük az indokolatlanul felerősített zörejeket a videófelvételek közben. Ilyen lehet a ruha susogása, egy répa elrágcsálása, a rágógumi hangja a szájüregben. Ez a fajta zajkeltés szó szerinti fordításban az autonóm idegi csúcsreakciót kiváltó zörejeket jelenti, a közösségi médiában egy időben ezzel gyorsan a csúcsra lehetett jutni, és még ma is számtalan efféle videót találhatunk. 

Bár a National Geographicnak nyilatkozó Craig Richard biogyógyszerészeti kutató úgy véli, kellemetlenül csupán az emberek 10-20 százalékát érinti az ASMR, az náluk nemcsak nevében, de a kiváltott reakciókat illetően is túlstimulál.

A legtöbben a fejtető felől a tarkón keresztül haladó érzésről számoltak be az ASMR-hangokat hallva, mely a test további részeire is tovaterjed, és akár libabőr is kísérheti. Ezeket a folyamatokat ráadásul fMRI-vel is ki lehet mutatni. Egy 2015-ös tanulmány szerint egyeseknél jótékony is lehet ezen hangok hatása, képes csökkenteni a depressziót, a fájdalmat, illetve dopamint és oxitocint szabadíthat fel az agyban. 

Túlhallás, mizofómia, fontfóbia – csak néhány a zavaró hallásproblémák között
Túlhallás, mizofómia, fontfóbia – csak néhány a zavaró hallásproblémák közöttEmely / Getty Images Hungary

Számtalan oka van, ha érzékenyebb a fülünk

Egyes betegségek, például a migrén vagy a Lyme-kór fogékonyabbá tehet bennünket a környezeti zajokra, ezt nevezik hyperacusisnak, azaz túlhallásnak.

„A hyperacusis nem kapcsolódik a erős hangokhoz, olyan helyzetet jelent, amikor a legtöbbünk számára normálisnak tűnő hangok elviselhetetlenül hangosak azok számára, akiknek hiperacusisa van” – magyarázza az audiológus. Ez azt jelenti, hogy valami olyan egyszerű dolog, mint például az érmék csilingelése valakinek a zsebében, a kutya körmeinek kopogása a padlón vagy éppen az ujjak ropogtatása, elviselhetetlenül hangosan, sőt fájdalmasan hangzik. A becslések szerint százezer emberből kettő túlhalló. 

Amikor a zaj fáj

Léteznek szelektíven hallásérzékenyek is, akik mizofóniától szenvednek. Az ugyan még kérdés, hogy pszichológiai vagy neurológiai eredetű betegségről van-e szó akkor, amikor a zajok iránt csökkentett toleranciával bír valaki, ez azonban az előzőnél lényegesen gyakoribb, akár minden 5. embert is érintheti a szakember szerint. 

Egyes hangok fizikai fájdalommal is együtt járhatnak
Egyes hangok fizikai fájdalommal is együtt járhatnakFrancesco Carta fotografo / Getty Images Hungary

Egyesek számára a hangos zajok iránti ellenszenv a fonofóbiának nevezett szorongásos rendellenességgé is fejlődhet. Ez már nem feltétlenül hallásprobléma, viszont gyakrabban előfordulhat szenzoros feldolgozási zavarban küzdő embereknél – például autistáknál és migrénben szenvedőknél. Mint minden fóbia, ez is egy extrém, irracionális félelem, akár pánikreakcióval is együtt járhat. Ebben az esetben az audiológus mindenképp orvosi konzultációt javasol.

Az ő esetükben egyes zajok fizikai tünetekkel járnak, az arcizom összerándul a hang hatására, és az ezzel járó idegi folyamatok következtében undort vagy dühöt is érezhetnek, ha olyat hallanak, ami számukra kellemetlen. 

Azok, akik a csámcsogást, a szipogást vagy a szörcsögést gusztustalannak tartják, akár triggerhatást is átélhetnek mindeközben. 

Szerencsére azonban, ahogy az ASMR esetében is, a fura zajok és hangok nem csak kellemetlenek lehetnek füleinknek, sőt még fonofóbia esetén is találhatunk olyan hanghatást, ami szép emlékeket idéz. Az alábbi szinkronhangok némelyikére például biztosan szívesen emlékszel te is, ide kattintva megismerheted a hangok mögött rejtőző embereket is.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek