Ezért vannak barázdák a tenyerünkben: nem, nem a jövőt kódolták beléjük

Gondolkodtál már azon, miért vannak mély barázdák a tenyeredben? Látszólag nincs különösebb hasznuk, hacsak nem izzad annyira az ember tenyere, hogy speciális vízelvezetésre legyen szükség. De általában nem szorul csatornázásra a kezünk, így a barázdák sem emiatt szántják a tenyerünket. 

Mivel azonban a természetben semmi nincs ok nélkül, biztos, hogy ezek az árkok is jók valamire. Hogy mire, azt a Scienceabc cikke nyomán foglaltuk össze. 

 

Hány redő is van? 

Bár elsőre csak a néhány mélyebb barázda tűnik fel, valójában rengeteg kisebb-nagyobb rovátka szántja a tenyerünket. Az, hogy tenyerünk mintázatos, közös emberi vonás, a minták elrendezését, jellegét azonban sok tényező befolyásolja: genetikai adottságaink (rasszunk, a családban öröklődő betegségek, jellegzetességek) például biztosan hatással vannak rá. A néhány erőteljesebb, jobban árkolt redő mellett van egy sor kevésbé feltűnő is, ezek nem olyan mélyek, de közelről nézve tulajdonképpen beborítják az egész tenyeret. És akkor ott vannak még azok a keresztirányú barázdák is, amelyek az ujjpercek találkozásánál találhatók. Ennyi vonal nem lehet hasztalan!

Tenyerünk barázdáiról még azt is érdemes tudni, hogy egyébként a magzati fejlődés 12. hetében alakulnak ki, és bár jósolni nem lehet a segítségükkel, bizonyos betegségekre vagy állapotokra utalhatnak. A Down-szindrómához például épp egy ilyen, a kézen megfigyelhető jelenség társul: a majomráncnak nevezett egyetlen vonal például erre az állapotra, vagy magzati alkoholszindrómára is utalhat. 

Jó, jó, de akkor tényleg mire valók?

A redők célja, hogy segítsenek kényelmesebben és stabilabban megragadni, szorítani, fogni, facsarni, vagyis minden olyan tevékenységben, amihez a tenyerünket össze kell szorítani. A redőknek ugyanis azt köszönhetjük, hogy amikor a tenyerünket behajlítjuk, az így összegyűrődő bőrnek van hova eloszlania. Ha nem lenne ez a sok pluszhely, akkor a bőrünk felgyűrődne, és ez sokkal nehezebb és kevésbé stabil fogást tenne lehetővé. Az meg ugye, ha nem tudunk kellő erővel szorítani, kifejezetten életveszélyes lehet, ha épp valahol csimpaszkodunk. Ilyen pluszhelyre nemcsak tenyerünk közepén, de minden olyan ponton szükség van, ahol gyakran hajlik a kéz, az apróbb barázdák pedig a szokatlanabb kézmanőverek bőrredőit is el tudják tüntetni.

Tényleg ilyen prózai oka lenne tenyerünk redőződésének? De akkor miért foglalkozik az árkokkal olyan sok mestermágus és boszorkánymester?

A tenyérjóslás vagy kiromantia világunk számos pontján elterjedt gyakorlat, és bár tudományos megalapozottsága természetesen nincs, ma is sokan foglalkoznak vele. A módszer lényege, hogy a kézen található barázdák hossza, iránya, egymáshoz és a tenyér más nevezetes területeihez (Vénusz öve, Napvonal stb.) képesti elhelyezkedésük alapján az alany jövőjével kapcsolatos állításokat fogalmaznak meg. 

Egy kicsit én is konyítok hozzá. Azt például tudom, hogy ha azt írom: „abban az esetben, ha a legfelső vonalad végighalad a kisujjadtól egészen a mutatóujjadig, hosszú lesz az életed” – tuti, hogy megnézed, a tiéd mekkora.