Sáfrány drága

A vörös aranyként is emlegetett fűszersáfrány használata egészen az ókori időkig nyúlik vissza, a növényt már az „Ebers”-féle papirusztekercsek, a Biblia és az ősindiai írások is említik. Bár a jellegzetes fűszer, amelynek többféle gyógyhatást tulajdonítanak, végigkísérte az emberiség történelmét, előállítása ma épp olyan összetett és viszontagságos feladat, mint egykor, ami vastagon jelentkezik az árában is.

Miért olyan drága a sáfrány?

Az olyan fűszereket, mint a bazsalikom vagy a rozmaring, nevelheted akár a konyhaablakban is. A sáfrány előállítása ezzel szemben óriási erőfeszítéseket igényel, és nem is terem meg akárhol. A csak októberben és novemberben virágzó sáfránynak meleg időre, közvetlen napfényre és jó vízelvezetésű talajra van szüksége az egészséges fejlődéshez.

Azokban az országokban, ahol a sáfrány a gazdálkodók jelentős bevételi forrásai közé tartozik, mint Olaszország, Spanyolország és legfőképpen Irán (amely önmagában a világ készletének 90 százalékát adja), a sárfányvirágokat hajnalban szüretelik, mert a napfény ronthat a minőségükön.

„Nagy munka szedni, ráadásul nem is gépesíthető. Érdemes a virágot előbújás után pár órával betakarítani, hiszen ekkor a legjobb az aromatikája. Szedés után a virágokat kibibézik: kézzel, gyakorlott mozdulattal elcsippentik, lehetőleg úgy, hogy az apró, hármas bibeszál egyben maradjon, de az elágazás alatti világosabb részek és a bibék mellett lévő porzók ne kerüljenek a termékbe” – írja az agrarszektor.hu.

Milyen jótékony hatásai vannak?

A vöröses színű, intenzíven édeskés, kesernyés ízű sáfrány nem csak gasztronómiai és anyagi szempontból értékes, a kutatások számos jótékony hatást tulajdonítanak neki. A legfontosabbak a következők:

• értékes antioxidáns-forrás
• hangulatjavító hatású, és enyhítheti a depresszió tüneteit
• hozzájárulhat a daganatos megbetegedések kialakulásának megelőzéséhez
• csökkentheti a premenstruációs szindróma tüneteit
• afrodiziákumként működhet
• csökkentheti az étvágyat, és elősegítheti a fogyást

A sárfányt összefüggésbe hozták más pozitív hatásokkal is, mint a szívbetegségek kockázatának mérséklése, a vércukorszint csökkentése, az időskori makuladegenerációban szenvedők tüneteinek enyhítése vagy a memória javítása az Alzheimer-kóros betegeknél, ám ezeket még nem támasztják alá kiterjedt tudományos eredmények.