Szerte a világon és Magyarországon is közel két évtizede hirdetnek egynapos fogyasztói böjtöt környezetvédő és fogyasztáskritikus szervezetek. Idén ez a nap november 26-ára esik, vagyis a hivatalos Black Friday napjára. A Ne vásárolj semmit! napot Magyarországon azért pénteken tartják minden évben, mert a magyarok pénteken vásárolnak a legtöbbet. Ez a fogyasztói böjt egy lépés abba az irányba, hogy összefogjunk és kiálljunk a krónikus túlfogyasztás ellen, ami számtalan környezeti és pszichés problémánk forrása lehet.
Nem szeretnénk elmaradni
„A Ne vásárolj semmit nap egyfajta tükröt mutat nekünk, a sok vásárlásunknak, annak, hogy tulajdonképpen miért is vásárolunk, miért veszünk meg dolgokat” – kezdi Frauhammer Alexa pszichológus a Díványnak. „Vannak alapdolgok, amiket természetesen megveszünk, mert szükségesek a mindennapi életünkhöz. Ilyenek az élelmiszerek, a háztartási és higiéniai eszközök. De egy ponton túl már nem erről szól a vásárlás, már más mozgatórugók működnek a háttérben.”
A pszichológus úgy véli, az egyik ilyen indíttatás lehet a kimaradástól, lemaradástól való félelem. Érezhetjük azt, hogy ha nem rendelkezünk valamivel, amivel a többség viszont igen, akkor nem tudunk velük lépést tartani, elmaradunk mögöttük, vagy éppen kimaradunk valamiből. Az internet és a közösségi média térnyerésével ez még inkább elterjedt, hiszen általuk sokkal hamarabb értesülünk mindenről.
Egy olyan hamis elképzelés alakulhat ki a fejünkben, hogy végtelenek a lehetőségeink. „Ez azonban illúzió, hiszen a fizikai képességeink behatárolnak minket, nem tudunk mindenhol ott lenni, mindenben részt venni és mindent megvenni” – magyarázza Frauhammer Alexa.
A tárgyakkal határozzuk meg magunkat?
„A vásárlás mögött nagyon sokszor ingatag önértékelés és értékrend áll. Ha nincs meg a stabil belső bázisunk, nem rendelkezünk egy olyan biztos alappal, hogy kik vagyunk és mik az értékeink, könnyen előfordul, hogy a vásárlás és a megvett dolgok által próbáljuk meghatározni magunkat” – folytatja a szakember. „Ilyen esetben a tárgyak státuszszimbólummá válnak: az határozza meg az énképünket, hogy milyen autónk van, milyen ruhákat hordunk, milyen okoseszközöket használunk. A személyiségünk részévé válnak ezek a dolgok, amelyek pedig valójában teljesen külső tényezők, és kevés közük van a mi belső jellemzőinkhez és értékeinkhez. Ahol hiányt élünk meg önmagunkban, ott próbálhatjuk ezt a hiányt a tárgyakkal mint státuszszimbólumokkal betölteni, elfedni.”
A pszichológus hozzáteszi, hogy a vásárlás függőséget is kialakíthat, hiszen átmenetileg pozitív érzelmek és boldogságérzet kíséri. A vásárlás által kiváltott boldogságérzet azonban illékony, bizonyos idő elteltével elmúlik, ekkor pedig újra megjelenhet a késztetés:
szeretnénk újra átélni az érzést, és úgy hisszük, ehhez újra vásárolnunk kell valamit.
Egynapos detox
„Ha nem vásárolunk semmit, legalább egy napig, az egyfajta fellélegzést jelenthet az elménknek” – mondja Frauhammer Alexa. „Nem kell döntéseket hoznunk, hogy ezt vagy azt a dolgot válasszuk-e, nem kell aggódni az elköltött pénz mennyiségén. Olyan, mint egy kis szünet.”
A pszichológus úgy gondolja, ez a nap lehetőséget ad arra, hogy jobban előtérbe kerüljenek az értékeink, hogy érezzük, mi fontos valójában.
Lehetőség arra, hogy átgondoljuk, melyek a valós szükségleteink, és amit meg szeretnénk venni, azt valójában miért is szeretnénk. Egy kis vásárlásmentes szünetben nagyobb teret és hangot kaphatnak a valós vágyaink és szükségleteink, amelyek a vásárlások mögött húzódnak.
