Tele van tápanyagokkal, egészséges, mégis csak ritkán esszük, és akkor is a jól bevált tengeri fajták kerülnek a tányérunkra belőle. Bár a hazai vizek gazdag halállománnyal büszkélkedhetnek, mégis elkeserítően keveset fogyasztunk belőlük. Mi lehet az oka, hogy sosem a hazait választjuk, ha halhúsra vágyunk?
Európai viszonylatban egyedülállóan kevés halat eszünk, évente alig hat kilogrammot fejenként. Bár Magyarország természetes vizekben és változatos halfajtákban igencsak gazdag, a top három itthon fogyasztott halfajta mindössze egyike őshonos. Sokan úgy vélik, a folyami és tavi halaink iszapízűek, ezért nem is szívesen kísérleteznek vele még akkor sem, ha amúgy emlékeikben finom fogásként szerepel. Utánajártunk tehát, hogyan menjünk biztosra, ha egy jó harcsapaprikást ennénk.
Már karácsonykor sem esszük?
A halfogyasztás számtalan élettanilag pozitív tulajdonsága ellenére csak ritkán kerül az asztalunkra bármiféle uszonyos. Már a karácsonyi menünek sem minden háztartásban része, a kutatások szerint a magyarok harmadánál nem divat a halászlé sem, és az ország jelentős része havonta egyszer sem eszik halat, aki pedig igen, az esetek jelentős részében a ponty mellett hekket, lazacot és tonhalat választ.
Magyarországon jelenleg közel száz halfaj él, melyek negyede őshonos, halgazdálkodási jelentőséggel bíró a szakkifejezés szerint – azaz nem védett, horgászható-halászható és fogyasztható. A ponty és a harcsa mellett a keszeg, az amur, a busa, a pisztráng szinte már elfeledett fogásokká váltak. Igaz, halbolt is egyre kevesebb van, ahol frissen hozzájuthatnánk ezekhez az annyira nem is különleges fehérjeforrásokhoz.
Miért is együnk halat?
A rendszeres halfogyasztás egyik legnagyobb előnye a halak fehérjetartalma, mely akár súlyuknak 20 százalékát is elérheti. Magas víztartalmuknak és az izomrostok közötti laza, finom szerkezetű kötőszövetnek köszönhetően könnyen emészthetőek.
Telítetlen zsírsavtartalmuknak – melynek jelentős részét az ómega-3 adja – köszönhetően segítik szívünk megfelelő működését, a vér normál koleszterinszintjének fenntartását. Magyarország felnőtt lakosságának közel fele szív- és érrendszeri betegségek következtében veszíti életét. A heti halfogyasztás beiktatása kiváló megelőzési stratégia lehet.
Így válassz hazai halat
Kedvező zsírsavösszetételükkel hozzájárulnak az agy korai, magzati és csecsemőkori fejlődéséhez, de a későbbiekben is jótékonyan hatnak elménk egészséges működésére.
A két legnagyobb ellensége a magyarországi vizekben élő uszonyosoknak, ami miatt jellemzően nem szívesen vesszük meg őket, a vélt iszapíz és a szálka. Utóbbit megfelelő technikájú feldolgozással, a filézés elsajátításával könnyen kiküszöbölhetjük, nem ördöngösség. Az íz viszont sokkal kardinálisabb kérdés, hiszen hosszú évtizedeken keresztül tartotta magát az a nézet, mely szerint a magyar halaknak rossz íze van. Az Agrárminisztérium ugyan évekkel ezelőtt indított kampányt a hazai halak fogyasztásának elősegítésére, de a HalPéntek nevű kezdeményezés csak lassan éri el a kívánt hatást. A halfogyasztásunk ugyan az elmúlt tíz évhez képest a duplájára nőtt, de még így is csak negyede az uniós átlagnak és a tizenötöde Japánénak, ahol évente majdnem száz kiló kerül az asztalra belőle.
A rendszerváltást követően a magyar tavak jelentős része magántulajdonúvá vált, a hal ára is jelentősen megemelkedett ekkoriban, a halastavak takarmányozási szokásai is eltértek, nem volt egységes rendszer. Sok helyen hulladék élelmiszerrel takarmányoztak, és nem várták meg azt sem, hogy tiszta vízben megtisztuljon a pultokra kerülő halhús. Szerencsére ez az elmúlt években sokat változott, a piacra kerülő halaknak számtalan szempontban meg kell felelniük az egyre szigorodó előírásoknak is.
Így lesz a halhús íze jó
A hal furcsa, iszapos ízét a nem megfelelő takarmányozás, a vízbe kerülő egyéb hulladékok és az alga mennyisége befolyásolja leginkább, de a hús helytelen tárolása is hozzájárulhat, ha pocsolyaízt érzünk az első falat után. A természetes vizek eutrofizációja – amikor a vízbe kerülő felesleges, a halak által el nem fogyasztott táplálék miatt a növények elszaporodnak – az egyik leglátványosabb tünete ennek.
Ha a vízfelszín láthatóan túlalgásodott, a partok mentén nagy kiterjedésben zöldül, alatta pedig opálos, érdemes óvatosnak lennünk. Némely vízben élő gomba spórája is megkeserítheti a halak húsát azáltal, ha a kopoltyún keresztül bejut a szervezetükbe, és az sem mindegy, mivel táplálják a tavi élőlényeket.
Egy megfelelően szellőztetett, tiszta vizű, rendezett környezetű halastóban, ahol a víz minőségét, nitrogén- és foszfortartalmát rendszeresen ellenőrzik, netán szalmabálák behelyezésével igyekeznek szinten tartani a minőséget, biztosan nem találkozunk rossz ízű halakkal. Ha élő halhoz jutunk, pár napra érdemes ettől függetlenül a fürdőkádban úsztatni, hogy a lehető legkisebbre minimalizáljuk a meglepetést kóstolás után.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
