A gazdik talán kissé elfogultak kedvencük intelligenciáját illetően, hiszen mindenki szereti azt gondolni, hogy az ő kutyája/macskája a legokosabb a világon. De vajon milyen álláspontot képvisel a tudomány a régóta húzódó vitában? Úgy tűnik, a válasz nem olyan egyértelmű, mint ahogy azt sokan szeretnék.
Mérhető egyáltalán az állati intelligencia?
„A kutatók nem önmagában az állatok intelligenciát, hanem a kognitív funkciók különböző aspektusait vizsgálják” – szögezte le a Live Sicence kérdésére Alexandra Horowitz, a New York-i Barnard College tudományos munkatársa, aki megkérdőjelezi, hogy van-e értelme összehasonlítani az egyes fajok intelligenciáját.
Ha leegyszerűsítjük, akkor azt lehet mondani, hogy a macskák okosabbak a macskákat érintő dolgokban, a kutyák pedig okosabbak a kutyákat érintő dolgokban.
Ugyanilyen állásponton van Brian Hare, a Duke Egyetem evolúciósantropológia-professzora is. „Azt kérdezni, hogy a kutya okosabb-e a macskánál, az nagyjából olyan, mintha azt kérdeznénk, hogy a kalapács jobb szerszám-e, mint a csavarhúzó. A válasz attól is függ, hogy milyen célra szánták.”
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az állatok viselkedését elemző kutatók ne próbálták volna megmérni a kutyák és macskák intelligenciáját, pontosabban azokat a kognitív képességeket, amelyek túlmutatnak a létfenntartáson. Kristyn Vitale, a maine-i Unity College adjunktusa szerint az állati intelligencia három nagy területre osztható: a problémamegoldó képességre, a fogalomalkotásra (vagyis arra a képességre, hogy a konkrét tapasztalatokból általános fogalmakat alkossanak) és a szociális intelligenciára.
A szakember úgy vélte, a sztereotípiák alapján tartózkodónak és az emberrel szemben távolságtartónak beállított macskák valójában magas fokú szociális intelligenciát mutatnak, ami gyakran a kutyákéval azonos szinten van. Tanulmányok szerint a macskák nemcsak a nevüket képesek megkülönböztetni a hasonló hangzású szavaktól, hanem jobban értékelik az emberekkel történő interakciókat, mint az élelmet, a játékokat vagy a szagokat. Egy, a Behavioural Processes című folyóiratban megjelent 2019-as tanulmány ezzel összefüggésben arra jutott, hogy a macskák igenis nagyra értekelik az ember figyelmét: ha valaki sokat foglalkozik egy macskával, akkor az állat ennek hatására több időt tölt vele.
A macskákat és kutyákat összehasonlító kevés tanulmányok egyikében a kutatók egyébként nem találtak szignifikáns különbséget a fajok között abban a tekintetben, hogy az ember iránymutatásával megtalálják-e az elrejtett táplálékot. A kutatók ugyanakkor kiemelték, megfigyelések szerint a kutyáktól eltérően a macskákból hiányoztak a figyelemfelhívó viselkedés egyes elemei (ennek tipikus példája, amikor a kutya még mindig az etetőtálnál kuncsorog, amikor a macska már rég továbbállt).
És mi van az agy méretével?
A kérdés jogos, hiszen elterjedt nézet, hogy a relatív intelligenciát az agy mérete határozza meg. Ha ebből indulnánk ki, akkor az összehasonlításból a kutyák kerülnének ki győztesen.
Brian Hare és Evan MacLean, az Arizonai Egyetem antropológusa korábban több mint 50 kutatót toborzott össze a világ minden tájáról, hogy mintegy 550 állatfajt, köztük madarakat, majmokat, kutyákat és elefántokat hasonlítsanak össze az önuralom, vagy ahogy ők nevezik, a „gátló kontroll” szempontjából.
A tanulmány – amit 2014-ben a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban tették közé – lényegében az állati verziója volt a Stanford Egyetem híres kísérletének, melynek keretében azt tesztelték, hogy a 3–5 év közötti gyerekek mennyire tudnak ellenállni a mályvacukor által képviselt kísértésnek.
Az eredmény azt mutatta, hogy minél nagyobb egy állat agya, annál nagyobb az önuralma.
Ez azért is érdekes, mert az önkontroll gyakorlásának képessége a magasabb kognitív funkciók egyik jele. A bökkenő csak az, hogy macskák nem szerepeltek a teszten, így csak sejteni lehet, hogy milyen teljesítményt nyújtottak volna az agyuk mérete alapján.
Vitale ennek kapcsán megjegyezte, az elemzések során a kutyákat és macskákat másképp is kell kezelni. „A kutyák gyakran jól szocializáltak, hiszen kutyaiskolába járnak, autóval utaznak és parkokba mehetnek sétálni. A macskáknak ehhez képest jóval kevesebb képzési és szocializálódási lehetőség jut.”
Hogy melyik faj a „nyertes”? Egy kicsit mindkettő. A legjobb, ha összehasonlítgatás helyett egyszerűen csak értékeled, hogy kedvenced milyen intelligens a maga módján – különösen szociális értelemben –, hiszen ez az, ami nagyszerű társsá teszi őt.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
