A krómtartalmú táplálékkiegészítők gyakran többet ártanak, mint segítenek: mutatjuk, hogy milyen mellékhatásaik lehetnek.
Ne higgy el mindent, amit a krómról hallasz! Bár való igaz, hogy ezt az esszenciális ásványi anyagot a szervezet önmagában nem képes előállítani, ezért a táplálkozással kell bevinni, valójában olyan csekély mennyiségben van szükségünk rá, hogy igényünket – néhány szélsőséges esettől eltekintve – a hagyományos étrend is fedezi. Az extra krómbevitel egészségügyi előnyeit kutatások sem támasztják alá, felmerülnek viszont bizonyos mellékhatások, amelyekről nem árt, ha tudsz.
Ezért van szükségünk krómra
A króm az egyik leggyakoribb, a talajban is előforduló nehézfém, amelyet a növények a gyökereiken keresztül szívnak fel, ezáltal bejut a táplálékláncba, és számos élelmiszerben természetesen is megtalálható.
A szervezetnek elsősorban azért van szüksége rá, mert befolyásolja az inzulin működését, valamint szerepet játszik a fehérje-, szénhidrát- és zsíranyagcserében.
A króm felszívódását több tényező is befolyásolja. A B3-vitamin és a C-vitamin például javítja azt, a sok finomított cukrot tartalmazó ételt (például süteményeket, édességeket, péksüteményéket és édesített italokat) magában foglaló étrend ellenben ronthat rajta.
Számos ételből hozzájuthatsz
Rengeteg étel létezik, amely nyomokban krómot tartalmaz. Szakemberek szerint legjobb forrásai a következők:
- szőlőlé
- sonka
- sörélesztő
- narancslé
- marhahús
- saláta
- pulykamell
- paradicsomlé
- alma
- zöldbab
- banán
Nagyon ritka a krómhiány
A terhesség, a szoptatás, a megerőltető edzés, valamint a fertőzések és traumák okozta fizikai stressz krómveszteséggel járhat, de a krómhiány jellemzően csak azokat a populációkat érinti, amelyekre jellemző az alultápláltság vagy bizonyos krónikus betegségek. Ez pedig nemcsak kifejezetten a króm, hanem más tápanyagok vonatkozásában is hiányállapotot okozhat.
Ezért nincs értelme táplálékkiegészítőként szedni
A krómot tartalmazó táplálékkiegészítők előnyei között vércukorszint-szabályozó és fogyókúrát támogató szerepüket szokták kiemelni, de találkozhatsz olyan kijelentésekkel is, hogy felgyorsítják az izomépítést és fokozzák a sportteljesítményt.
Az előzetes kutatások – amelyek többségében nem humán vizsgálatokon alapultak – ugyan arra utaltak, hogy a krómpótlás valóban előnyös lehet azok számára, akik hiperglikémiával (magas vércukorszinttel), cukorbetegséggel, prediabétesszel, hipertóniával (magas vérnyomással), hiperlipidémiával (magas koleszterinszinttel), policisztáspetefészek-szindrómával (PCOS) vagy elhízással küzdenek, a későbbi vizsgálatok megállapították, hogy még a legjobb forgatókönyv esetén is csak elenyésző hatással lehet számolni.
Nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az emberek nem jutnak elegendő krómhoz, vagy hogy alacsony szintű bevitele egészségügyi problémákhoz vezetne.
Ha tehát kiegyensúlyozott az étrended, és nem érintenek a fent felsorolt kockázati tényezők, nagy valószínűséggel neked sincs szükséged krómpótlásra.
Ilyen mellékhatásai lehetnek
Miközben a króm napi ajánlott beviteli értéke 40 mikrogramm, addig a táplálékkiegészítőkben akár ennek többszöröse, 250–1000 mikrogramm is lehet, ami azért is problémás, mert soha nem vizsgálták, hogy ekkora mennyiségben milyen hatása lehet a szervezetre.
A krómtartalmú táplálékkiegészítők szedése nemcsak egyszerű pénzkidobás, hanem potenciálisan káros lehet az egészségedre nézve.
Tapasztalatok azt mutatják, hogy táplálékkiegészítő formájában a króm kölcsönhatásba léphet egyes gyógyszerekkel – beleértve az inzulint, az aszpirint, a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókat, valamint a savas reflux és a pajzsmirigybetegségek kezelésére szolgáló készítményeket, továbbá különféle mellékhatásai lehetnek, mint a gyomorrontás, a fejfájás, az álmatlanság vagy a hirtelen hangulatváltozások.
Ha nagy dózisban, hosszú távon szedsz krómot, nem lehet kizárni a súlyosabb mellékhatásokat, így például a máj- és vesekárosodást sem. A szakemberek a kockázatok tükrében azt ajánlják, hogy a krómtartalmú táplálékkiegészítők szedése előtt feltétlenül kérd ki orvosod tanácsát.
