Így komposztálj kert nélkül: 4 módszer, amit érdemes kipróbálnod

GettyImages-843259360

A komposztáláshoz nem feltétlenül van szükséged kertre. Mutatjuk, hogy csináld városi körülmények között anélkül, hogy ki kéne mozdulnod a lakásból.

Manapság egyre több ember számára fontos, hogy valamilyen módon csökkentse a karbonlábnyomát, így a komposztálás is egyre szélesebb köröket nyer meg magának. Ha neked eddig kimaradt az életedből, érdemes lehet tenned vele egy próbát, hiszen ez az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy kevesebb szemetet termelj, miközben nagyszerű tápanyag-utánpótlást teremthetsz növényeid számára.

Mi értelme van a komposztálásnak?

Komposztálás nélkül az élelmiszer-hulladék túlnyomó része hulladéklerakókba kerül. Itt azonban a szerves hulladékból nagy mennyiségű metán képződik, ami üvegházhatást okozó gázként károsítja a Föld légkörét, ezáltal hozzájárulva a klímaváltozáshoz – mutat rá a Washington Post. Hogy ez mekkora méreteket ölt, azt jól mutatja, hogy csak az Európai Unióban évente körülbelül 87,6 millió tonna élelmiszer vész kárba, illetve válik hulladékká.

Mi a komposzt, és milyen célra lehet használni?

„Komposztnak nevezzük a komposztálásból származó, szilárd, morzsalékos, sötétbarna színű, földszerű, magas szervesanyag-tartalmú anyagot, amely szerves hulladékokból, maradványokból, elsősorban mikroorganizmusok, valamint a talajlakó élőlények tevékenységének hatására jön létre, megfelelő hatások (oxigén, megfelelő nedvességtartalom) mellett” – írja körül a fogalmat Wikipedia. Az így keletkező humuszszerű anyag tápanyagokban, ásványi anyagokban gazdag, teljes értékű táplálékul szolgál a növényeknek és a talaj szerkezetét is javítja, így remekül használható a kertészkedés, gazdálkodás vagy a szobanövények nevelése során.

Szinte bármilyen szerves hulladék alkalmas a komposztálásra
Szinte bármilyen szerves hulladék alkalmas a komposztálásraLisaInGlasses / Getty Images Hungary

Mit lehet komposztálni?

A komposztáláshoz felhasználható szinte bármilyen ételmaradék, különös tekintettel a zöldségekre, gyümölcsökre, a tojáshéjra, a kávézaccra, a teafűre (filterrel együtt is) és a diófélék héjára, de helyet kaphat benne például a kezeletlen papír, a kartonpapír, a kandallóból származó hamu, a fűrészpor, a faapríték, a természetes szálú textilhulladékok, illetve a kerti hulladékok, így a gallyak, falevelek és a fű is (ami nyilván csak akkor érdekes, ha van kerted). Ezek lebomlási ideje változó lehet. Miközben a legtöbb zöldség-gyümölcsnél a folyamat néhány hétig tart, addig a banánhéj és az almacsutka esetében több mint egy hónapot vesz igénybe, a narancshéjnak pedig akár 6 hónap is kellhet hozzá.

Mi nem alkalmas komposztálásra?

Idetartozik miden olyan anyag, ami káros lehet a növényekre, köztük a házi kedvencek ürüléke, a szennyezett macskaalom, a beteg vagy vegyszerekkel kezelt növények, valamint a szén és a faszén hamuja.

Mennyire büdös a komposzt?

Ha aggódsz, hogy büdös lesz a lakásban, kezdd azzal, hogy kialakítasz egy komposztálási tervet, vagyis kitalálod, hogy milyen módszert és eszközöket fogsz használni, illetve hol és mennyi ideig tárolod majd a komposztot, mielőtt leadnád valahol vagy felhasználnád. Általánosságban azt lehet mondani, hogy egy szorosan zárható fedelű tárolóeszköz birtokában nem kell a kellemetlen szagoktól tartanod.

Egy ilyen kompakt komposztáló elfér a konyhapulton is
Egy ilyen kompakt komposztáló elfér a konyhapulton isDaniel Allan / Getty Images Hungary

Hogy komposztáljak a lakásban?

Ha nem akarod otthon tárolni a komposztot, vagy nincs elegendő helyed a tárolásához, részt vehetsz egy közösségi komposztáló programban. Egyébiránt a következő lehetőségek közül választhatsz:

  • Konyhai komposztáló: Ezek a relatív kis méretű komposztáló tartályok vagy edények a rozsdamentes acéltól kezdve a műanyagon át a bambuszig többféle anyagból készülhetnek, és akár a konyhapulton vagy a mosogató alatt is elférnek. Van, amelyik biológiailag lebomló anyagú zacskókkal kapható, ami megkönnyíti a kiürítésüket, míg mások szénszűrővel rendelkeznek, ami hatékonyan bánik el a szagokkal.
  • Komposztáló láda vagy kuka: Ha van erkélyed, balkonod, teraszod vagy egy nagyobb konyhád, egy nagyobb kukaméretű komposztáló lehet az optimális megoldás. Ennek nagyjából 6 hétre van szüksége a komposzt előállításához, de a kínálatban szerepelnek elektromos változatok is, amelyek hő segítségével 2 hétre rövidítik le a folyamatot.
  • Gilisztakomposztáló: A giliszták a szerves konyhai hulladékokból kiváló minőségű humuszt készítenek, ráadásul ténykedésüknek köszönhetően egy tápanyagokban gazdag folyadék is képződik, ami felhígítva tápoldatozására használható. Ebből létezik bolti verzió, de akár magadnak is elkészítheted.
  • Fagyasztás és turmixgépes komposztálás: Ha kevés helyed van, vagy gondot okoznak a szagok, a komposztot egy zárható edénybe téve a mélyhűtőben is tárolhatod. A másik megoldás a turmixgépes komposztálás: ha az élelmiszer-hulladékokat némi vízzel felhígítva leturmixolod, a kapott masszát közvetlenül a növények földjére öntheted.
Oszd meg másokkal is!
Mustra