Azt hihetnénk, hogy az extrém hőhatások minden esetben sikerrel veszik fel a harcot az élelmiszerekben található baktériumok ellen, azonban ez korántsem így van. Míg a magas hőfok, a forralás valóban lehet pusztító erejű, a fagyasztás a legtöbb baktériumot nem öli meg, csak a szaporodásukat gátolja. Éppen ezért érdemes vigyázni, főleg az egyre melegebb időben, ha a fagyasztott élelmiszereket szeretnénk felhasználni. A nem megfelelően kezelt ételek veszélyesek lehetnek. Összegyűjtöttük, mit és meddig tárolhatunk biztonságosan a hűtőszekrényben, és persze szaladunk, hogy a sajátunkat még gyorsan ellenőrizzük.
Ha nem használtunk fel egy frissen vásárolt élelmiszert teljes egészében, vagy nem fogyott el az ebédre szánt pörkölt, nem aggódunk, hiszen bármikor találhatunk egy fagyisdobozt, amiben lefagyaszthatjuk későbbre. Sokan szeretnek jó előre főzni, főleg ha nincs elegendő idejük arra, hogy napról napra órákat töltsenek a tűzhely mellett. Néha a nagy családi ebédek maradéka is az üres tejfölösdobozokba kerül, hogy aztán a családtagok hetekkel később a fagyasztó mellett állva találgassanak, vajon mit csomagolt a nagyi beléjük. Vajon a karácsonyi vacsoráról hoztuk el, vagy a böjt előtt tettük félre azt az utolsó adag töltött káposztát?
Maradék ebéd a doboz mélyén
A fenti kérdések sokunknak ismerősek lehetnek. Nagy tudatosság szükséges ahhoz, hogy valaki teljes egészében tisztában legyen mélyhűtője tartalmával. Persze láttam már én is aprólékosan vezetett listát a fagyó oldalán, ahol nemcsak a mennyiség és a tartalom, de a fagyasztás ideje is szerepelt, azért valljuk be, a legtöbbünk nem ennyire naprakész.
Szalmonella, staphilococcus, E. coli – csak néhány azon baktériumtörzsek közül, melyek hibernált állapotban leselkedhetnek ránk a fűtőszekrényünk hidegebb fiókjaiban. A közvélekedéssel ellentétben ugyanis ezek a törzsek a hűtőszekrény –18–20 fokos hűtési kapacitásától nem pusztulnak el, csak kevésbé lesznek aktívak. Azaz, ha lefagyasztunk valamit, a romlási folyamata nem áll meg, csak lassul. Amikor kiolvasztjuk, hirtelen és gyorsan térnek magukhoz, ezért is kell hamar feldolgozni a felolvasztott hozzávalókat, és ugyanezért tilos visszafagyasztani őket.
Semmit sem lehet a végtelenségig raktározni
Az sem mindegy, miben tárolunk a fagyasztóban. A Michigani Állami Egyetem kutatási eredményei alapján margarinos- vagy fagyisdobozban tárolni kifejezetten veszélyes lehet a romlandóság miatt. Az egyszer használatos műanyagok ugyanis a doboz tetejének eltávolítása után már nem zárnak megfelelően. A lefagyasztott ételből távozó nedvességtől a minőségcsökkenés, a gyorsabb megromlás esélye mellett a fagyasztónk is tönkremehet idő előtt. A kutatók azt javasolják, hogy kifejezetten fagyasztás céljára készült, légmentesen záró zacskókban tartósítsunk, ha nem akarjuk, hogy ételeink idő előtt a szemetesben végezzék – vagy nem szeretnénk megbetegedni a rosszul fagyasztott ennivalóktól.
A nyári meleg közeledtével hajlamosak vagyunk kevesebb friss ételt vásárolni, főleg, ha a fagyó roskadozik a téli maradékoktól. A meleg hatására az esetleg nem megfelelő edényben eltett ételekben gyorsan burjánzó baktériumok akár szalmonellát is okozhatnak, hiába melegítjük fel őket.
A szalmonellafertőzés, mely a leggyakoribb következménye az ételek helytelen feldolgozásának vagy tárolásának, a véráramba jutva megfertőzheti a test szöveteit a szívtől egészen az agyig. Ez a viszonylag gyakran elkapott betegség nemcsak az ételekből, hanem a fertőzött élő állatokkal való kontaktus során is a szervezetünkbe kerülhet. Pár nap alatt ugyan enyhülnek a tünetei, de maga a baktérium még heteken keresztül jelen lehet a bélrendszerünkben, tünetmentes hordozókká téve bennünket – azaz gyógyultnak tűnő állapotunkban is fertőzhetünk. A hányással és hasmenéssel is járó megbetegedések különösen a kisgyermekekre és az idősekre veszélyesek, nyáron pedig fokozottan érdemes vigyázni az ételekkel, ugyanis a melegben sokkal gyorsabban terjedhetnek.
Mit nevezünk ételmérgezésnek?
Az elfogyasztott ételek által a szervezetünkbe jutott baktériumok és vírusok fertőzéseket és mérgezést is okozhatnak. A leggyakoribb tünetek az étel elfogyasztását követő fél órán belül jelentkezhetnek, ilyen például a hányinger, hányás, hasmenés, láz. Mérgezés esetén eszméletvesztés, kettős látás, görcsök, izombénulások és tudatzavar is felléphet, melyek akár hetekig megkeseríthetik az életünket.
Te mikor néztél be utoljára a jégszekrénybe?
És mit találnál benne, ha most kinyitnád az ajtaját? Mutatjuk a listát, mi végezze inkább a kukában, mit főzz meg minél hamarabb, és melyek azok az ételek, amik jó eséllyel kibírják a nyarat is.
Érdemes komolyan venni az egyes húsfélék tárolási idejét, hogy ne érjen bennünket meglepetés elfogyasztásukat követően. Az alábbi időintervallumok a légmentes csomagolást feltételezve mutathatnak irányt, használjunk a biztonság kedvéért speciális, fagyasztásra tervezett zacskókat! Ha feltüntetjük rajtuk a lefagyasztás időpontját, biztosan nem keverünk össze semmit. Érdemes lehet akár papíron, akár applikációban vezetni, mit teszünk be a mélyhűtőbe, hogy megelőzzük az ételpazarlást is.
A halak bírják a nyers húsok közül a legrövidebb ideig fagyasztott állapotban, legfeljebb fél évig érdemes őket tárolni. A lábasjószágok húsa – megfelelő körülmények között, nyersen – átlagosan 8-12 hónapot bír ki, de darabolva sokkal hamarabb válik bizonytalanná a minőségük. Ha már elkezdtük felaprítani, 9 hónapnál tovább ne jegeljük őket. A csirkeaprólék, azaz szív, máj, zúza pedig mindössze negyedévig marad szavatos. A füstölt árukat is érdemes gyorsan készre sütni, természetesen magas hőfokon. A kolbász, a sonka, a szalonna legfeljebb 1-2 hónapon át tárolható, akkor el kell fogyasztani, vagy kárba vész. Ha emlékeink szerint valahol a fagyasztó mélyén lapulnak ennél régebbi csomagok, ne kockáztassunk, már most dobjuk ki őket!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés