Ezeknek az ételeknek mindenki rosszul ejti ki a nevét

Szénási Pál
GettyImages-1812182705
Olvasási idő kb. 6 perc

Valld be, legalább egyszer az életedben te is kértél már gnoccsit étteremben! Ha igen, valószínűleg kaptál egy mosolyt a pincértől a hátad mögött. Mivel velem is előfordult párszor, hogy átkereszteltem pár étel nevét, és például az olaszok szigorúak ebben a kérdésben, következzen egy rövid kalauz az európai konyha méltán közkedvelt fogásait jelölő nevek helyes kiejtéséhez.

Ha pedig kellőképpen felkészítettük magunkat a következő különlegességek helyesírásából és kiejtéséből, akkor kötelezzük magunkat ezek megkóstolására is. Figyeljünk azonban, mert tapasztalataim alapján, egyes fogások könnyen addikcióhoz vezethetnek.

1. Gnocchi, ha étteremben kérjük

Kezdjük is a már említett ősi olasz gombócokkal, ami a Római Birodalom idején, a légiók révén terjedt el szerte Európában, először leginkább a kevésbé tehetős emberek körében. Elkészítése ugyanis gyors és egyszerű, olcsón elérhető alapanyagokból előállítható, és sokféle módon variálható: több tucat gnocchirecept létezik! Csak a Sóbors oldalán több mint negyven kipróbált gnocchirecept közül válogathatunk. És most jöjjön a kiejtés. Becézzük gnoccsiként, gnokkiként, gnyokkiként is, de a helyes kiejtés a nyokki, a gnocco, azaz „csomó” többes számú alakjaként.

2. Churros

Spanyolország egyik különlegessége az égetett tésztából készülő filigrán édesség, a churros, ami rövid úton hozzájárulhat megvastagodásunkhoz, de hogy egy klasszikust idézzek: Szilaj gyönyörnek a vége is szilaj.

Ahogy érdemes betérni egy gnocchira Olaszországban, úgy feltétlenül együnk egy churrost az utcai árusoktól Spanyolországban.
Ahogy érdemes betérni egy gnocchira Olaszországban, úgy feltétlenül együnk egy churrost az utcai árusoktól Spanyolországban.Linda Raymond / Getty Images Hungary

Tésztája a képviselőfánkhoz vagy a profiterolhoz hasonlítható. A nyers tésztadarabokat olajban sütik ki, majd cukorban forgatják meg. Eredetileg pásztorok készítették, hogy egy egyszerű, könnyen tárolható finomságot vigyenek magukkal a hosszú hegyi utakra. Kiejtése: nevezhetnénk tévesen kurrosznak is, de jobb ha inkább csurrosznak hívjuk. Ha nagyon szabályosan akarjuk ejteni, akkor becsületesen pörgessük meg az „r” betűket.

3. Sacher-torta

Mivel nagyon közeli hozzátartozóm az egyik első közös cukrászdázásunk alkalmával bájos modorossággal, szempilla-rebegtetve kért szasé tortát a pultnál – ami miatt immáron 13. éve nevetem ki ugyanazzal a faragatlansággal minden cukrászdában –, fontosnak tartom, hogy rendbe tegyük eme osztrák édesség dolgát. Ezt a csokoládéba öltöztetett, barna mennyországot Franz Sacher bécsi cukrász alkotta meg 1832-ben, állítólag Metternich kérésére. Bár a szó leírva könnyen csábíthat arra minket, hogy szasénak, zásénak ejtsük, maradjunk a zaher formánál.

4. Tiramisù

Térjünk most vissza a taljánok földjére, és zárjunk le egy történelmi vitát a tiramisu kapcsán. Ezt a kávé és mascarpone nagyon is kibékíthető ellentétén alapuló, rendkívül addiktív édességet (amiből évente legalább egyszer gyomorrontásig eszem magam) állítólag egy trevisói bordélyház „háziasszonya” találta ki 1800-ban, hogy egy küzdelmekkel teli este után egyfajta afrodiziákumként szolgálja fel a vendégeknek, akik így meggyőző érvekkel tudták feleségük gyanúját elaltatni. Trevisói dialektusban a Tireme su annyit tesz: dobj fel! Az olasz nyelvben már tiramisùként vert gyökeret a szó, amit tirámiszu-nak ejtünk (ahol az „á” hangot rövidebben, kevésbé élesen ejtik, mint a magyarban).

5. Pastel de Belém

Portugália egyik legfontosabb exportcikkét és nemzeti édességét a Pastel de Belém-t (többes számban Pastéis) a kényszer szülte: 1820-ban minden monostort bezártak Portugáliában. A hieronimiták Belém közelében lévő monostorának, a Szent Jeromos-kolostornak (Mosteiro dos Jerónimos) egyik lakója, hogy fennmaradásukat biztosítsa, édes tésztakülönlegességeket kezdett el árulni, ami hamar elterjedt Pastéis de Belém néven. A vaníliás sodóval töltött, ropogósra sült leveles tészta hazánkban is egyre népszerűbb édesség, ezért ha villantani szeretnénk egy portugál pékségben, akkor érdemes helyesen kiejteni. Mivel a portugál hangokat nehezebb átírni magyar nyelvre, ezért érdemes ezek a linken meghallgatni az autentikus ejtést (szigorúan a portugál verziót, a brazilok kiejtése különbözik!).

5+1: a cappuccino, amit kiejteni tudunk, leírni viszont nem mindig

Bevásárlóközpontokban vagy a napsütötte utcákon járkálva gyakran botlunk kávézók megállítótáblájába, amire a capucchino, estleg cappuchino felirat van felpingálva. Mielőtt azonban rátérnék, hogy miért fontos, hogy helyesen írjuk le ennek a remek italnak a nevét, nézzük meg a történetét. Nem, nem Olaszországból indulunk, hanem a szomszédból. A kávé ugyanis több úton érkezett Európába, de elsőként egyes források szerint (és talán ezt igazolja inkább a történelem és persze az évszámok) az Oszmán-török Birodalom terjeszkedésével épp Magyarországon keresztül ismerhette meg a világ a legnépszerűbb serkentő italt. Az első magyar kávékereskedők és kávémérők még törököktől tanulták a mesterséget. Igazán nagy népszerűségre azonban Bécsben tett szert. És itt érkezünk meg a cappuccino születéséhez. Az 1700-as években ugyanis a bécsi kávéházakban terjedt el a Kapuziner, ami eleinte tejszínhabbal, fahéjjal és cukorral készült, nevét pedig a kapucinus barátok barna csuhája miatt kapta. Ez „Viennese Coffe”, avagy bécsi kávéként terjedt el. Olaszországban, az 1930-as években azonban csavarintottak egyet a bécsi kávén, és már nem tejszínhabbal, hanem gőzölt tejjel kezdték el szervírozni, innen számíthatjuk a cappuccino elnevezést is. És bizony, ez a helyes írásmód. Egészségünkre!

Azt tudtad, hogy a kávé komoly betegségek kialakulását is megelőzi? Ha nem, olvasd el cikkünket a témában!

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek