Még ha óvatosan is töröd fel, néhány héjdarabka időről időre utat fog találni a tojásba, ami nem akkora katasztrófa, de azért éppen elég idegőrlő tud lenni.
A tojással mindig csak a macera van, hiszen a feltörése, a főzése és a pucolása egyaránt tartogat kihívásokat. És akkor a fehérje és sárgája szétválasztásáról még nem is beszéltünk! Bár az első művelet, azaz a tojás feltörése kevesebb hibalehetőséggel jár, ha nem az edény sarkát, hanem egy lapos felületet használsz hozzá, néhány kósza héjdarab – amik mindig odébb vándorolnak, amikor ki akarod szedni őket – így is benne van a pakliban. Kíváncsi vagy, hogy lehet megoldani idegösszeomlás nélkül? Az élet nagy kérdéseit taglaló sorozatunk erre is megadja a választ!
Halászatra fel!
A tévelygő tojáshéjak megzabolázására két lájfhekk is létezik. Az egyik azt javasolja, hogy a saját fegyverét fordítsd ellene, vagyis a kisebb darabkákat egy nagyobb héjdarabbal bányászd ki, az utóbbi membránja ugyanis magához vonzza őket. Hasonló eredménnyel kecsegtet a másik, vizes ujjas módszer is. Ez azt ígéri, hogy ha bevizezed az ujjad, akkor a darabok hozzá fognak tapadni.
A Lifehacker mindkét módszert letesztelte, ami azt mutatta, hogy a vonzás törvénye a nagyobb héjdarab esetében kevésbé működik, és inkább csak kanálként lehet vele célt érni legalább két, de néha öt próbálkozás árán. A vizes ujjas megoldás ehhez képest jobban teljesített: csak egy-két nekifutásra volt szükség.
De mi van akkor, ha a héjdarabkákat a forró serpenyőből kell kinyerni? Na, oda inkább ne dugd bele az ujjad! Jobban jársz, ha a tojásokat inkább előzetesen töröd fel egy bögrébe vagy tálkába. Így nemcsak a darabkákkal lesz könnyebb megküzdeni, hanem a sárgája is nagyobb eséllyel fog egyben maradni ahhoz képest, mint ha közvetlenül a forró olajba kerülne.
