Először is tisztázzuk, hogy tulajdonképpen mi is a szivárvány: egy olyan optikai jelenség, melyet eső- vagy páracseppek okoznak, amikor a fény prizmaszerűen megtörik rajtuk és színeire bomlik. Ez akkor látható, ha a levegőben lévő vízcseppeket a napfény alacsony szögből éri. A jelenség akkor a leglátványosabb, ha az ég felét még felhőt borítják, szemlélője pedig a napnak háttal áll, mivel a kialakuló szivárvány így élesen elválik a mögötte lévő sötétebb háttértől. De hogy lesz belőle kettő? És mi a különbség a dupla és az ikerszivárvány között? Az élet nagy kérdéseit taglaló sorozatunkban most ezt is megtudhatod.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Kettő lett, maradhat?
Kettős vagy dupla szivárvány akkor fordul elő, ha a fény kétszer törik meg, a vízcseppen belül is visszatükröződik (vagyis kettős tükröződés jön létre), és 50-53°-os szögben távozik. A második tükröződés eredményeként a külső szivárvány színei fordítva jelennek meg, így az ibolya kívülre, a vörös pedig belülre kerül, illetve halványabban is láthatók. A két szivárvány közötti megvilágítatlan sávnak külön neve is van: felfedezője, az ókori Aphrodisias Alexander után Alexander-féle sötét sávnak hívják.
Az ikerszivárvány ehhez képest jóval ritkábban észlelhető, és gyökeresen különbözik tőle – szó szerint is. Az ikrek ugyanis a dupla szivárvánnyal szemben „egy tőről fakadnak”, és csupán a felső részük kettőződik meg. Hogy a különös jelenséget milyen okok idézik elő, az egyelőre nem teljesen ismert. Egyes elképzelések szerint az intenzív záporok során eltorzult vízcseppek állhatnak a háttérben.
