Először is tisztázzuk, hogy tulajdonképpen mi is a szivárvány: egy olyan optikai jelenség, melyet eső- vagy páracseppek okoznak, amikor a fény prizmaszerűen megtörik rajtuk és színeire bomlik. Ez akkor látható, ha a levegőben lévő vízcseppeket a napfény alacsony szögből éri. A jelenség akkor a leglátványosabb, ha az ég felét még felhőt borítják, szemlélője pedig a napnak háttal áll, mivel a kialakuló szivárvány így élesen elválik a mögötte lévő sötétebb háttértől. De hogy lesz belőle kettő? És mi a különbség a dupla és az ikerszivárvány között? Az élet nagy kérdéseit taglaló sorozatunkban most ezt is megtudhatod.
A cikk az ajánló után folytatódik
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Kettő lett, maradhat?
Kettős vagy dupla szivárvány akkor fordul elő, ha a fény kétszer törik meg a vízcseppen belül is visszatükröződik (vagyis kettős tükröződés jön létre), és 50-53°-os szögben távozik. A második tükröződés eredményeként a külső szivárvány színei fordítva jelennek meg, így az ibolya kívülre, a vörös pedig belülre kerül, illetve halványabban is láthatók. A két szivárvány közötti megvilágítatlan sávnak külön neve is van: felfedezője, az ókori Aphrodisias Alexander után Alexander-féle sötét sávnak hívják.
Az ikerszivárvány ehhez képest jóval ritkábban észlelhető, és gyökeresen különbözik tőle – szó szerint is. Az ikrek ugyanis a dupla szivárvánnyal szemben „egy tőről fakadnak”, és csupán a felső részük kettőződik meg. Hogy a különös jelenséget milyen okok idézik elő, az egyelőre nem teljesen ismert. Egyes elképzelések szerint az intenzív záporok során eltorzult vízcseppek állhatnak a háttérben.
