A hivatalos ajánlások első helyen még mindig a szociális távolságtartást, valamint az alapos kézmosást vagy fertőtlenítést javasolják a koronavírus elleni védekezéshez. De mi a helyzet a textil szájmaszkokkal? Mennyire hatékonyak, illetve mire érdemes ügyelni használatuk során? Cikkünkben összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a témában.
Viselni, vagy nem viselni?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) például nem javasolja a szájmaszk viselését mindaddig, amíg egészségesnek érzed magad, vagyis nem mutatod a koronavírusra jellemző, köhögéses, tüsszentéses, nehéz légzéssel járó tüneteket, vagy nem kell gondoskodnod valakiről, aki megbetegedett, vagy felmerült nála a fertőzés gyanúja. A magyar kormány hivatalos tájékoztató oldala szintén kitér a kérdésére. Itt azt írják, hogy az „arcmaszk használata önmagában nem előzi meg a fertőzést”.
Az arcmaszk a megbetegedetteknek ajánlott, hogy ne terjesszék a vírust egy-egy tüsszentéssel vagy köhögéssel!
Az USA Járványügyi és Betegségmegelőzési Intézete (CDC) ezzel szemben mindenki számára azt ajánlja, hogy nyilvános helyeken viseljen valamilyen szövetből készült arcfedőt vagy arcmaszkot, de megjegyzi, hogy ez nem helyettesítheti a bevált járványügyi óvintézkedéseket, a legalább 1,5 méteres távolságtartást, az alapos, 20 másodpercig tartó kézmosást, illetve ha nincs kéznél szappan, akkor kézfertőtlenítő alkalmazását. Hasonló nézeteket vall a Magyar Orvosi Kamara is, amely nemrégiben azt kérte, „aki kilép az utcára, hordjon szájmaszkot”. Hogy miért, arra hamarosan visszatérünk.
Milyen maszkok vannak?
Fontos tudni, hogy a koronavírussal szemben csak az európai szabványoknak megfelelő FFP3-as maszkok nyújtanak hatékony védelmet, melyek képesek kiszűrni a levegőből a 0,3 mikron átmérőjű vagy annál nagyobb részecskék 99 százalékát (az amerikai N95 jelzésű maszknak 95 százalékos a szűrőkapacitása). Annak megakadályozására viszont általában nem alkalmasak, hogy viselőjük megfertőzzön másokat, ha magában hordozza a vírust. Ezért is fordul elő, hogy az egészségügyi dolgozók egy sebészeti maszkot húznak speciális védőeszközükre. De mi van a két másik elterjedt típussal?
Itt vissza is kanyarodnánk a Magyar Orvosi Kamara álláspontjához. Dr. Nagy Marcell igazságügyi foglalkozás-orvostan szakértő, a szervezet titkára korábbi felhívásában hangsúlyozta: sem a szövetmaszk, sem a sebészi szájmaszk nem klasszikus értelemben vett védőeszköz, de viselésük gátolja a nyálcseppek, illetve az abban található vírusok kijutását a levegőbe.
„Tudományosan igazolt, hogy tünetmentes emberek is fertőzőképesek, tudományosan igazolt, hogy a nyálcseppek akár 8 méterre is eljuthatnak, az pedig hivatalosan elismert, hogy sokkal több fertőzött van a környezetünkben, mint ahányról hivatalosan tudunk. Egyes modellek szerint csak 10-szer, mások szerint 20-30-szor több. Nem kell hozzá tudományos kísérlet és publikáció, hogy belássuk, hogy a legkisebb védelem is több, mint a semmi, ahogyan azt sem kell bizonyítani, hogy ha két ember nem találkozik egymással, és útjuk sem keresztezte egymást, akkor kizárt, hogy az egyik megfertőzze a másikat.”
A szövetmaszk tehát inkább abból a szempontól lehet hasznos, hogy te magad ne fertőzz meg másokat egy tüsszentés, köhintés vagy a beszéd közben észrevétlenül távozó nyálcseppek révén, még akkor sem, ha nem tudod magadról, hogy beteg vagy – ahogy erre az Amerikai Tüdőtársaság is felhívja a figyelmet. Viselése emellett abban is segíthet, hogy nehogy véletlenül óvatlanul a szádhoz nyúlj. Habár egy 2013-as kutatás szerint a sebészi maszk háromszor hatékonyabb a cseppfertőzés terjedésének megelőzésében, mint a szövetmaszk, az utóbbi szélesebb körben elérhető, és számos szakember egyetért abban, hogy a semminél tényleg jobb.
És mit mondanak ellenzői? Ellenérvként leginkább az hangzik el, hogy a textilen felhalmozódhatnak a kórokozók, nem mindegy, hogy az ember hogyan hordja és milyen módon tisztítja, valamint hamis biztonságérzetet adhat, ami a távolságtartás elhanyagolásához vezethet. A sebészi és a szabványosított védőmaszkok lakossági használata kapcsán pedig főleg az szokott felmerülni, hogy ilyen módon talán éppen az egészségügyi dolgozók elől veszik fel, akiknek most nagyobb szükségük lenne rájuk.
Hogyan kell viselni?
Ha maszkot szeretnél viselni, figyelj oda, hogy takarja a szádat és az orrod, illetve ne legyenek rések a maszk és az arcod között. Néhány további jó tanács:
- Mielőtt fel- vagy leveszed a maszkot, alaposan mosd meg a kezed szappannal és vízzel, vagy használj kézfertőtlenítőt.
- Ha átnedvesedik, csökken a hatékonysága, ezért cseréld le.
- Ne érintsd meg használat közben (ha mégis megteszed, utána ismét moss kezet vagy használj kézfertőtlenítőt).
- A maszkot mindig a fülénél fogva vedd le.
- Ha egyszer használatos, utána dobd ki.
Készíthetek magamnak is?
Naná! A célra a szorosan szőtt, 100 százalékos, természetes szálból készült pamut (más anyagok veszélyesek lehetnek) a legalkalmasabb. Linsey Marr, a Virginia Tech tudósa a New York Times kérdésére azt mondta, minél vastagabb az anyag, annál jobb. Az interneten számtalan leírást találhatsz a témában (például itt, itt és itt), vagy kiindulhatsz a CDC alábbi videójából is, ami a lehető legegyszerűbb megközelítést szemlélteti:
Hogy tisztítsam ki?
A Huffington Post szerint a vírust hordozó részecskék könnyen képesek behatolni a szövetmaszk anyagába, ezért a lap által megkérdezett szakértők azt javasolják, hogy érdemes minden használat után, vagy legalább naponta egyszer kimosni. Sőt, egyikük egyenesen úgy fogalmazott, hogy nem lenne szabad 30 percnél tovább viselni, mert a légzésből származó nedvesség miatt kevésbé tud gátat szabni a koronavírus átvitelének. Arról, hogy a vírus mennyi ideig képesek megélni az anyagon, eltérnek a vélemények. Egyes jelentések szerint már 2 nap után elpusztul, míg más beszámolók alapján akár 6-7 nap elteltével is ki lehet mutatni a nyomait.
A szövetmaszk fertőtlenítésére több technika is létezik. A Popular Science összegyűjtötte azokat, amelyek valóban megbízhatónak számítanak:
Forralás
Hagyd öt percre forrásban lévő vízben, és kész is vagy. A módszer hátránya, hogy kárt tehet az anyagban, illetve negatívan befolyásolhatja annak légáteresztő képességét. Éppen ezért utána tartsd a szövetet egy fényforrás felé és ellenőrizd, hogy elvékonyodott-e valahol, ahol aztán kis lyukak képződhetnek. Az előbbi kockázatok miatt a forralást legfeljebb 10 alkalommal érdemes alkalmazni.
Mosás
A szájmaszkot a többi szennyessel együtt kimoshatod a mosógépben is. Fontos azonban, hogy megfelelő mennyiségű mosószert (ami ideális esetben klór- vagy fehérítőtartalmú, vagy van valami más aktív összetevője, ami nem teszi tönkre a mosnivalók színeit) használj, illetve olyan programot válassz, ami legalább 60 Celsius-fokon mos (update: egy friss vizsgálat során a vírus csak 92 fokon inaktiválódott). Ha van szárítógéped, annál szintén magasabb hőfokot állíts be.
Fehérítő
Amennyiben nincs elegendő szennyesed a mosáshoz, vagy nem akarsz a forralással bajlódni, akkor áztasd a maszkot 5 percre forró vízbe, melyhez - megfelelő elővigyázatosság mellett - literenként adj egy teáskanálnyi fehérítőt. A hőfok itt kevésbé fontos, az arányok viszont annál inkább, a fehérítő ugyanis nagyobb koncentrációban kárt tehet a szövetben. Ügyelj arra is, hogy utána alaposan kiöblítsd belőle, mert ha nem vagy elég körültekintő, a maszkon keresztül belélegezve légúti bántalmakat okozhat. Ennek elkerüléséhez 10-15 másodpercre tartsd a csap alá és alaposan mosd át, majd 5 percre áztasd tiszta vízbe.
+1 Szappanos öblítés vagy vasalás
Ha nincs más opciód, a Huffington Post szerint járható út lehet a kézi mosás is: szappanozd be alaposan a maszkot, majd dörzsölgesd legalább 20 másodpercen át forró víz alatt. Cikkünkre reagálva egy textil- és ruhaipari mérnök és anyagismeret oktató felvetett egy negyedik megoldást is. Mint írta, a szakmában a magas hőfokú vasalást szokták javasolni.
Bármelyik módszert is választod, a fertőtlenítés mit sem ér megfelelő tárolás nélkül. A megtisztított maszkot lehetőleg egy zárható műanyag zacskóban vagy tárolóedényben tartsd, amíg fel nem veszed.
