Tudod, melyik műanyag mehet a szelektívbe és melyik nem? Segítünk!

Elég-e, ha ilyenkor használat után a szelektívbe dobjuk a csomagolást, vagy tehetünk ennél többet is? Egyáltalán lehet bármi bajunk attól, hogy ennyi műanyagot használunk? Annak ellenére, hogy a mindennapjaink szerves részévé váltak, meglehetősen keveset tudunk a műanyagokról, pedig egyáltalán nem mindegy, hogy melyik típusait használjuk.

De mi is az a műanyag? 

A műanyag összefoglaló név, ami több száz féle, mesterséges úton előállított vagy átalakított óriásmolekulájú anyagot, szerves polimereket jelent. Életünk szinte minden területén jelen vannak, a háztartásokban, a munkahelyeken, a járművekben és az egészségügyben is. Ezek közül általában a háztartásokban használt csomagolások azok, amik egyetlen használat után a kukában kötnek ki, és hiába a szelektív hulladékgyűjtés, a legtöbb csomagolásra használt műanyag valójában nem is újrahasznosítható.

A legtöbb műanyag kőolajszármazékból készül, amelynek rengeteg fajtája létezik. A műanyagelőállítás során használt polimerek fajtáit 1-6 közötti számokkal jelzik a csomagoláson, a 7-es jelölés pedig az egyéb műanyagokat jelzi. De mit jelentenek ezek a számok?

#1: A PET, vagyis polietilén-tereftalát bár újrahasznosítható, a benne tárolt anyag ízét vagy szagát csak hosszadalmas, drága eljárással tudják eltávolítani. Az üdítős- és ásványvizes palackok, valamint a műanyag poharak jellemzően ebből az anyagból készülnek.

#2: A PE-HD, vagyis nagy sűrűségű polietilén gyártásakor sok veszélyes anyagot használnak, az ilyen műanyag rákkeltő hatása is bizonyított. Általában tisztítószeres flakonok, zacskók, játékok készülnek belőle, és a PET-hez hasonlóan szintén újrahasznosítható anyag.

#3: A PVC, vagyis a polivinil-klorid sajnos rengeteg játéknak, fóliának, ételtárolónak, sőt vízvezetékcsőnek az alapanyaga, rendkívül káros, növeli a mutációk gyakoriságát, születési rendellenességet okozhat, de az általános immunrendszert is rombolja. Használata mindenképp kerülendő, hiszen annak ellenére, hogy ipari mennyiségben megoldott az újrahasznosítása, a háztartási hulladékok közül nem kerül újrafeldolgozásra.

#4: A PE-LD, vagyis a kis sűrűségű polietilén általában zacskók, palackok, kupakok gyártására szolgál, újrahasznosítható anyag.

#5: A PP, vagyis polipropilén szintén újrahasznosítható anyag, általában vajas- és joghurtosdobozok, ketchuposflakon, műanyag edények készülnek belőle, egyre inkább átveszi a PVC szerepét.

#6: A PS, vagyis polisztirol alapanyagai mind veszélyes mérgek. Legfőképpen ételtároló dobozok, poharak, valamint hang- és hőszigetelés készül belőle. Magyarországon sajnos nem tehetjük a szelektív gyűjtőbe, pedig alapjában véve újrahasznosítható anyag, bár a többi műanyaghoz képest több energia kell az újrafeldolgozásához, így ez kevésbé kifizetődő.

#7: Minden olyan műanyag, ami a fenti hat kategóriába nem sorolható. Ide tartozik például a polikarbonát (PC), amelyből CD, DVD, valamint egyes szemüveglencsék is készülnek. Emellett ide soroljuk az úgynevezett fémgőzölt csomagolásokat is, amelyek vékony fémréteggel bevont műanyagok, például a csipszeszacskók. Ezek jellemzően sajnos nem újrahasznosítható műanyagok.

Ez azt jelenti, hogy mindig nézzük meg a csomagolást, és ha 1-est, 2-est, 4-est, 5-öst látunk a háromszögben, akkor mehet a szelektívbe, a többi viszont nem!

És bár egyre jobban terjednek az úgynevezett bioműanyagok, ezeknek a komposztálása egyelőre Magyarországon nem megoldott. Azért is nagyon fontos, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk a műanyag felhasználásának csökkentésére, mert egyik fajtája sem bomlik le, csupán apró darabokra esik szét, így bekerül a környezet körforgásába. És mivel jelenleg a világban használt műanyagnak csak a 9 százalékát hasznosítjuk újra, a legtöbb, amit tehetünk, ha megpróbáljuk kizárni az egyszer használatos műanyagokat az életünkből.